Guillermo „Memo” Ochoa 1985-ben született, akkoriban kezdett el járni, amikor legutóbb futball-világbajnoki mérkőzéseket rendeztek Mexikóban. Hosszú és sikeres pályafutása egy részét Európában töltötte, védett Korzikán, az Ajaccióban, aztán a Málagában, a Granadában, a Standard Liège-ben, a Salernitanában, a portugál AVS-ben és a legutóbbi szezonban a ciprusi AEL Limasszolban.

A válogatottban 2005. december 14-én, egy Magyarország elleni győztes mérkőzésen debütált, majd fél évvel később, harmadik számú kapusként ott volt a németországi világbajnokságon. Még 2010-ben, Dél-Afrikában is nem játszó tartalék volt, ám 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is védett, sőt, jól védett.

A csehek elleni csütörtök hajnali találkozó előtt Javier Aguirre szövetségi kapitány, becenevén a Baszk azt mondta, lehet, hogy Ochoa szerepet kap majd, de ez nem csupán tisztelgés, ragaszkodik ahhoz, hogy érdem szerint kapjon mindenki játéklehetőséget.

Ettől függetlenül minden mexikói futballszurkoló tudta, hogy a torna során ez az a mérkőzés, ahol a veterán kapus szerepet kaphat. Mexikó már biztos csoportelsőként kezdte a mérkőzést, majd a második félidő első (bő) negyedórájában két gólt szerezve nagyon közel került a harmadik győzelméhez is.

Az El Tri, vagyis a mexikói válogatott második gólja, Julián Quiñones találata után Aguirre magához hívta a melegítő kapust, magyarázott neki, ebből a szurkolók már sejthették, hogy „Memo” hamarosan beáll.

A nagy pillanat a 77. percben jött el. Raúl Rangel átadta a helyét Guillermo Ochoának, aki elképesztő ováció közepette lépett pályára. Edson Álvarez azonnal átadta a csapatkapitányi karszalagot.

Ochoa a 79. percben ért először labdához, nyolcvanezer ember úgy üvöltött, mintha gól született volna. Élete minden bizonnyal utolsó válogatott és világbajnoki mérkőzésén nem kapott gólt. A lefújás után hosszan integetett a közönségnek, megköszönve a hatalmas szeretet.