Az „orosz Starlink”, a Rasszvet műholdas internet-szolgáltató rendszer jelenleg 16 műholdból áll, de az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője, Vadim Szkibickij vezérőrnagy szerint Moszkva jövőre 292 műholdból álló rendszert akar létrehozni, 2035-re pedig már 924 műholdból állhatna a konstelláció. Ha ez megvalósul, a rendszer működése alapvetően hasonló lenne a Starlinkéhez: a Föld körül alacsony pályán keringő műholdak folyamatos internet- és adatkapcsolatot biztosítanának a földi termináloknak.

A Rasszvetet a Bureau 1440 nevű orosz űr-technológiai vállalat fejleszti. A rendszer egyelőre messze nem tudja azt, amire az ukrán hadsereg által használt Starlink képes. Az ukrán hírszerzés szerint a Rasszvet jelenleg csak időszakosan használható Ukrajna felett, amikor valamelyik orosz műhold éppen áthalad a térség felett. A cél azonban az, hogy a teljes műholdkonstelláció kiépítésével ez folyamatos kapcsolattá váljon.

A Starlink lehetővé teszi, hogy az ukrán katonák olyan területeken is kommunikáljanak és adatokat továbbítsanak, ahol a hagyományos távközlési hálózatok nem működnek.

Különösen fontos ez a drónok esetében, amelyeknél a kezelő és a repülő eszköz közötti stabil adatkapcsolat alapvető jelentőségű.

Oroszország korábban szürke- vagy feketepiaci úton beszerzett Starlink-terminálokat is használt az ukrajnai fronton. Kijev azonban az idén elérte, hogy a SpaceX ezeket a terminálokat kikapcsolja. Elon Musk vállalata emellett ugyanakkor nem engedélyezte, hogy Ukrajna a Starlinket az Oroszország területén végrehajtott dróntámadások valós idejű irányítására használja. Ez az ukrán drónháború egyik fontos korlátja.

Éppen ezért a saját orosz műholdas hálózat kiépítése stratégiai jelentőségű lehet. Szergej Beszkresztnov, az ukrán elnök egyik tanácsadója szerint ugyanis nem egyszerűen arról van szó, hogy az orosz katonák jobb internetkapcsolathoz jutnak a fronton. Szerinte a nagyobb veszély az, hogy

egy teljesen kiépített orosz műholdas hálózat segítségével Oroszország saját drónjait Ukrajna egész területén is valós időben irányíthatja majd.

Ez az ukrán álláspont szerint alapvetően megváltoztathatja a drónháború egyik fontos elemét. A jelenlegi orosz és ukrán rendszerek ugyanis gyakran rádiós kapcsolatokra, földi hálózatokra vagy más kommunikációs megoldásokra támaszkodnak, amelyek zavarhatók vagy korlátozott a hatótávolságuk. Egy nagy műholdas hálózat viszont elvileg jóval nagyobb terület fölött biztosíthat közvetlen adatkapcsolatot.

Beszkresztnov ezért azt sürgeti, hogy Ukrajna még a Rasszvet teljes kiépítése előtt kezdje meg a rendszer elleni elektronikai hadviselési eszközök fejlesztését.

Közben az orosz hadipar más területein is gyorsuló termelésről számolt be az ukrán hírszerzés.

Szkibickij szerint Moszkva már az év első hét hónapjában teljesítette az egész évre tervezett Cirkon és Oniksz hiperszonikus rakéták előállítási céljait, és a 2026-os rakétagyártási tervet összességében 10-20 százalékkal is meghaladhatja. Az ukrán hírszerzés szerint Moszkva elsősorban az ukrán ballisztikus rakétagyártást és a dróngyártó üzemeket próbálja támadásokkal visszaszorítani.