A csapatok lendülete a kezdést követően csupán húsz percig tartott ki, utána leginkább a két tizenhatos között zajlott a gyenge iramú játék, sok eladott labdával és apró szabálytalansággal. A labda ritkán került a kapuk közelébe, az első félidőben a japánoknak több, a lengyeleknek nagyobb lehetőségük adódott. A játékrész egyetlen igazán vb-re emlékeztető pillanataként a 34. percben Grosicki fejesét bravúros vetődéssel hárította Kavasima. A labda részben túljutott ugyan a gólvonalon, de a lengyelek hiába reklamáltak, a játékvezető nem ítélt gólt.

A második félidő a lengyel helyzettel indult, majd góllal folytatódott. Az ázsiai együttes csak meddő mezőnyfölényhez jutott, mert akcióit lassan és kiismerhetően szőtte, így támadásait nem tudta befejezni a fegyelmezetten védekező és veszélyesen kontrázó lengyelekkel szemben.

Miután a csoport másik mérkőzésén Kolumbia megszerezte a vezetést Szenegál ellen, a volgográdi közönség a hajrában kifütyülte a csapatokat, mert a pályán látványosan nem történt semmi. A japán védők unottan passzolgattak a saját térfelükön, a lengyelek viszont nem akarták átlépni a félpályát. Utóbbiak - két vereség után - megelégedtek az egygólos győzelemmel, a japánok pedig így is továbbjutottak.

Japán a fair play-pontokkal előzte meg a csoportban hozzá hasonlóan szintén 4 ponttal, valamint 4-4-es gólkülönbséggel végző Szenegált. A nemzetközi szövetség tájékoztatása szerint a második helyen zárt ázsiaiaknak -4, az afrikaiaknak -6 pontjuk volt.