Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) új sport- és konferenciaközpontja Felcsúton 2018. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Mi változik a tao-rendszer megszüntetésével? A sportközgazdász elmondja

Jövőre a nyereséges cégek már nem ajánlhatják fel a társasági adójuk 80 százalékát sportszövetségeknek, sportkluboknak. Ugyanakkor a 150 milliárd forintos éves tao-keret megmarad, csak az állam fogja szétosztani a pénzt – jelentette be a kormányzat. Szabados Gábor sportközgazdász elemezte a változásokat az InfoRádióban.

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a 2027-es költségvetés ismertetésekor beszélt a sporttámogatásról is. Azt mondta, hogy büszkék a bajnokainkra, és azt akarják, hogy minden magyar gyermeknek legyen esélye elindulnia azon az úton, amin a mai bajnokok is elindultak.

„Megtartjuk a sport állami támogatását 453 milliárd forint értékben. Ez nem csökken, de megszüntetjük a sport tao-finanszírozás átláthatatlan, követhetetlen, korrupt rendszerét, és helyette 150 milliárd forintos közvetlen állami támogatást adunk, mert szerintünk

ne Mészáros Lőrinc és ne Szíjj László döntsön egyes klubok támogatásáról.

A pénz elköltésének átláthatóságát és az arányos közteherviselést viszont legalább ugyanennyire komolyan vesszük” – fogalmazott Magyar Péter az Országgyűlésben.

A tao-támogatást 2011-ben vezette be a Fidesz-kormány. A rendszer a nyereséges cégeknek lehetőséget teremtett arra, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába utalják, hanem a sportszervezeteknek ajánlják fel.

A 2012 és 2025 közötti időszakban a vállalatok több mint 1500 milliárd forint adókedvezményt vettek így igénybe a sport tao-támogatására hivatkozva.

Az InfoRádióban nyilatkozó sportközgazdász szerint a tao-támogatás voltaképpen nem szűnik meg, csak átalakul. Az eddigi tao-keret megmarad, de az elosztás módja teljesen más lesz. Nem a vállalatok közvetlenül fogják eldönteni, hogy kinek adják ezeket a támogatásokat, hanem egy állami központi költségvetési forrásból lesznek kiosztva, tehát egy állami szerv fogja eldönteni, hogy kihez mekkora támogatás kerül – mondta Szabados Gábor, aki szerint a cél, hogy szakmai alapon történjen a források elosztása.

„Azt láttuk korábban, hogy

a tao-rendszer egyik nagy hátránya volt, hogy nem a szakmai munka határozta meg elsősorban, hogy ki mekkora támogatáshoz jutott, hanem a gazdasági és politikai kapcsolatok.

Hogy kinek voltak kapcsolatai olyan cégekkel, akik tudtak tao-forrásokat biztosítani – lényegében ez döntötte el nagyon sok esetben, és főleg a nagyobb támogatások esetében, hogy ki milyen és mekkora forráshoz jut. Most ezt váltja fel egy olyan rendszer, ahol az állam szakmai alapon fogja eldönteni azt, hogy ki milyen támogatáshoz jut” – mondta.

Mivel a labdarúgásban van a legtöbb igazolt sportoló, így a sportág nem feltétlenül jár rosszabbul az új rendszerben – vélekedik a sportközgazdász.

„Magyarországon az igazolt sportolók több mint a fele labdarúgó. Ebből a szempontból logikus volt, hogy a labdarúgás a támogatásokban is mindig kiemelt helyet élvez, de valóban,

vannak olyan sportegyesületek, amelyek elsősorban a politikai kapcsolataik miatt kaptak jelentős támogatást, és nem feltétlenül a szakmai munkájuk miatt,

és itt nyilván legtöbben a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiára gondolnak – szóval mondhatjuk azt, hogy ez a helyzet egészen biztosan változni fog” – tette hozzá.

Ezeket a pénzeket az utánpótlás-nevelésre, a szabadidősportra és az infrastruktúra fenntartására, működtetésére lehetett fordítani, ám a szakember szerint ez nagyon sok esetben azért valahogy „átcsorgott” a hivatásos sportra, és például hivatásos sportolók fizetését fedezték belőle. Az állami központi elosztásnak és ellenőrzésnek nyilván az lenne az egyik célja, hogy ez az állapot megszűnjön, vagyis a közpénzt arra költsék, amire azt eredetileg szánták – tette hozzá Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban.

A cikk Kalapos Mihály összefoglalója alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×