Selejtező nélkül a három rendező lett tagja a 2026-os labdarúgó-világbajnokság mezőnyének, tehát Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada. Esetükben az is eldőlt, hogy melyik négyes csoportban játszanak majd, értelemszerűen hazai pályán: Mexikó az A-ban (Mexikóváros, Zapopan), Kanada a B-ben (Toronto, Vancouver), az Egyesült Államok a D-ben (Inglewood, Seattle). Mindhárom csoportra igaz: a további résztvevők játszanak majd más országban is – de Mexikóból nem kell Kanadába repülni és fordítva sem –, de a rendező a saját országában maradhat még ebben a szakaszban.

Dél-Amerikából hat csapat már kijutott, a világbajnok Argentínán és a vb-rekorder Brazílián kívül a kétszeres világbajnok Uruguay, továbbá Ecuador, Kolumbia és Paraguay. A zóna hetedik helyezettje, Bolívia interkontinentális pótselejtezőt játszhat. Meglepetés Peru és főleg Chile teljes kudarca, kiesése.

Az óceániai térségből, amióta Ausztrália „átigazolt” az ázsiai szövetséghez, Új-Zéland előtt tiszta az út a zónán belül, most egyenes ági vb-résztvevő lett. A zónadöntőt elveszítő

Új-Kaledónia interkontinentális pótselejtezőt játszhat.

Ázsiából elképesztően sok csapat, nyolc jutott ki a vb-re, az elmúlt tornák szinte állandó szereplői, a japánok, a dél-koreaiak, az irániak, a szaúdiak – s ide kell sorolni immár az ausztrálokat is – nem hibáztak: vb-résztvevők lettek.

Először jutott túl a selejtezőkön a 2022-ben rendező Katar. A további két hely ellenben újoncnak, az üzbég és a jordán csapatnak jutott.

Irak még reménykedhet: kiemelt a pótselejtezőkön.

Ázsiából így nagy hiányzó nem vagy nem feltétlenül lesz, nem meglepetés, legfeljebb érthetetlen, hogy a legtöbb sportágban a világelithez tartozó kínaiak megint nem jutottak még a vb-részvétel közelébe sem.

Európa után Afrikáé a legtöbb csapatot magába foglaló kontingens: kilenc válogatott jutott eddig ki onnan, s a kongói DK még pótselejtezős. Fogalmazhatunk úgy, hogy korszakváltás történik az ottani futballban, az elmúlt fél évszázad nagyjai közül

Kamerun és Nigéria is elbukott.

Továbbra is erősek az észak-afrikaiak, a marokkói, az egyiptomi, a tunéziai és az algériai válogatott is célba ért a selejtezőkön. Nem meglepetés a ghánaiak, a szenegáliak és az elefántcsontpartiak , de még a dél-afrikaiak kvalifikációja sem, talán annak tűnhet ellenben a magyar állampolgársággal is rendelkező Stopirát is soraiban tudó zöld-foki-szigeteki gárda sikere, de az is tény, hogy a Kék Cápáknak becézett gárda két éve ötödik lett az Afrikai Nemzetek Kupáján, annak alapján bőven belefér a kilences kontingensbe.

A Concacaf-zónában, miután a három rendező nem játszott selejtezőt, kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok, ebből következően szorosak a csaták. Mind a három csoportban az utolsó játéknapon dőlt el a továbbjutás,

Haiti, Panama és Curaçao ért révbe.

Nehéz az ottani csapatok játékerejét kalibrálni, legfeljebb abból indulhatunk ki, melyik milyen légiósokat tud felvonultatni, de az tény: a korábban már világbajnoki résztvevő válogatottak közül Costa Rica, Jamaica, Honduras, Salvador, Trinidad és Tobago mind-mind leszerepelt. Közülük Jamaica legalább pótselejtezőre mehet – Suriname társaságában ebből a zónából –, Honduras kevesebb szerzett gólja miatt erről is lemaradt. Costa Rica teljesen csődöt mondott.

Az interkontinentális pótselejtezőkről két csapat jut még ki a vb-re. A hat válogatottból kettőt, az ázsiai és az afrikait, tehát Irakot és a Kongói DK-t kiemelték, e két válogatott erőnyerő a pótselejtezős csoportja elődöntőjében. A további négy csapatot – Jamaica, Suriname, Bolívia, Új-Kaledónia – szétosztják a két csoportba, Jamaica és Suriname mint azonos zónabeliek nem kerülhetnek össze. Bolíviát biztosan nem segíti a hazai pálya előnye, mert az interkontinentális selejtezőket kivétel nélkül Mexikóban rendezik jövő márciusban.

Addigra is már sok minden kiderül: a vb-sorosolást, annak ellenére, hogy még nem teljes a mezőny, már 2025. december 5-én megtartják Washingtonban.