Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Manhercz Krisztián (b) és Vámos Márton a férfi vízilabdatorna elődöntőjében játszott Szerbia - Magyarország mérkőzés után a szingapúri vizes világbajnokságon az OCBC Aquatic Centre-ben 2025. július 22-én. A magyar válogatott 19-18-ra győzött.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Oroszország pályázik egy világverseny megrendezésére

Oroszország megrendezné a 2031-es vizes világbajnokságot.

Erről Dmitrij Mazepin, az orosz vizes sportágakat tömörítő szövetség elnöke beszélt egy szamarai nemzetközi sportfórum keretében, közölve, hogy a rendezési szándékot megfogalmazó javaslatukat már el is juttatták a nemzetközi szövetséghez, a World Aquaticshez (WA).

A sportvezető az indítvánnyal azután állt elő, hogy a WA a hét elején engedélyezte az ukrajnai háború miatt 2022 márciusa óta eltiltott orosz és fehérorosz vízilabdacsapatoknak, hogy 2026. január 1-től semleges státuszban visszatérjenek a nemzetközi tornákra. A World Aquatics az első szervezet, amely lehetővé teszi oroszok újbóli indulását klasszikus csapatsportágakban. Az engedély a kontinentális versenysorozatokra is vonatkozik.

A 2027-es vizes világbajnokságot Budapest, a 2029-es eseményt pedig Peking rendezi.

"Lehetőségünk van versenyezni a 2031-es oroszországi vb-ért, de egy olyan várossal fogunk vetélkedni, mint Madrid" - mondta Mazepin.

A 2015-ös vizes vb-nek az oroszországi Kazany adott otthont, amely gazdája lett volna a 2025-ösnek is, de a nemzetközi szövetség az ukrajnai háború miatt betiltotta a vb oroszországi megrendezését. A vb-nek idén nyáron Szingapúr volt a színhelye.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×