Egy amerikai befektetői csoport is fantáziát lát a doppingolimpiának is nevezett kezdeményezésben. Az Enhanced Gamest egy ausztrál üzletember hívta életre bő másfél éve, most pedig Donald Trump amerikai elnök legidősebb fia is részt vásárolt benne üzlettársaival. Aron D’Souza 2023 júniusában indította el az Enhanced Games mozgalmat, ennek az a lényege, hogy minél előbb rendezni kell egy alternatív olimpiát, amelyen nem lesz doppingellenőrzés, és amelytől azt várják a szervezők, hogy a résztvevők halomra döntik a most még érvényes, elméletileg doppingmentes világrekordokat. D’Souza hangzatos szlogenje szerint ez a doppingolimpia az emberi teljesítőképesség és a tudomány ünnepe lesz.

Komolyan szó van róla, hogy a doppingtilalom alól "felszabadított" sportversenyek jönnének, csakhogy az Enchanced Games fantázianevű versengés az azonnali látványos teljesítménynövekedés ellenére sem biztos, hogy annyira jó üzlet lenne a sportközgazdász szerint.

"Nagyon sok pénz kellene, hogy egy márkát fel lehessen ebből építeni, és nincs is igazán szükség rá. Mert egyrészt cinikusnak gondolnak ezért, és részben igazuk van, de azt gondolom, hogy a dopping jelen van a teljesítménysport mindennapjaiban, tehát olyan nagy meglepetés, olyan nagy márkaépítés nincs ebben" – tisztázta az InfoRádióban Dénes Ferenc.

További érve az Enchanced Games ellen, hogy ha a dopping és a doppingolás kérdését jól kezelné a sporttársadalom, akkor bőven meg lehetne a helye a jelenleg értelmetlenül tiltott szerek használatának.

A szervezők közben esélyegyenlőséget hirdetnek, ugyanakkor doppingellenes szakértők szerint ez nem igazán biztosítható, mert a gazdagabb országokban mégiscsak több lehetőség van úgy doppingolni, hogy minél hatékonyabb legyen a teljesítmény, és az egészségkárosító mellékhatások nagyobb részét ki tudják szűrni, mint egy olyan szegényebb országban, ahol az őskori szerekre telik csak. Erről Dénes Ferenc általános véleménye, hogy álságos, hazug helyzet a mostani, nem véletlenül termelődött ki a doppingolimpia ötlete.

"A jelenlegi rendszer drágítja igazán meg és teszi igazán egyenlőtlenné a küzdelmet, ugyanis nemcsak a doppingot kell beszerezni, hanem az eltitkoláshoz szükséges minden egyéb fedezőszert, eljárásokat is, ami meg méregdrágává teszi az egészet. Ezt a méregdrága dolgot márpedig tényleg csak a leggazdagabbak tudják megfizetni" – mutatott rá. Arról nem is beszélve, hogy

vannak olyan sportnemzetek, amelyek a finanszírozásban is élen járnak, a javukra ráadásul a sportközgazdász szerint mintha kissé részrehajló lenne az ítélkezés, "lejt a pálya".

Példaként említette Kenderesi Tamás úszó esetét, aki élet-halál harcot folytat az igazságáért, míg "egy olasz teniszező" könnyen megszabadul a doppingvétségnek még a vádjától is. Mint ismert, a világelső Jannik Sinner még tavaly márciusban adott két alkalommal pozitív doppingmintát, de a WADA, a nemzetközi doppingellenes ügynökség, amely korábban legalább egy-két éves eltiltást kért a játékosra, elfogadta az érvelését, és végül három hónapos eltiltást ajánlott fel.

A sportközgazdász úgy véli, a jelenleginél drágább és igazságtalanabb rendszert nehéz elképzelni.

Az Enchanced Games megvalósulása szerinte nem jelenthet konkurenciát a 2028-as Los Angeles-i olimpiának; ha megcsinálják, jól felépítik, találnak hozzá közvetítési felületet, olyan ötletet, ami utat talál a közönséghez – jelenleg ilyet Dénes Ferenc nem lát, ha látna, már szaladna "Trump úrékhoz", hogy eladja nekik jó pénzért... –, hosszabb távon lehet csak érdekes. De a jelenlegi sportológárdából sem lát olyat, aki "pénztermelőként" rajthoz állna egy ilyenen, mert mihelyst ott van, azonnal kitiltják a "normális" sportversenyekről a jelenlegi szabályok szerint.

Egy azonnali pozitívuma azonban van: a kezdeményezés arra kényszeríti a sporttársadalmat és különösen a sportbürokratákat, hogy szembenézzenek a valósággal, "a rendkívül álságos és rosszul kezelt doppingolás elleni küzdelemmel".