Egy amerikai befektetői csoport is fantáziát lát a doppingolimpiának is nevezett kezdeményezésben. Az Enhanced Gamest egy ausztrál üzletember hívta életre bő másfél éve, most pedig Donald Trump amerikai elnök legidősebb fia is részt vásárolt benne üzlettársaival. Aron D’Souza 2023 júniusában indította el az Enhanced Games mozgalmat, ennek az a lényege, hogy minél előbb rendezni kell egy alternatív olimpiát, amelyen nem lesz doppingellenőrzés, és amelytől azt várják a szervezők, hogy a résztvevők halomra döntik a most még érvényes, elméletileg doppingmentes világrekordokat. D’Souza hangzatos szlogenje szerint ez a doppingolimpia az emberi teljesítőképesség és a tudomány ünnepe lesz.

Az 1789 Capital nevű befektetői csoport, amelyet Donald Trump Jr., Omeed Malik és Chris Buskirk neve fémjelez, dollártízmilliókat invesztál D’Souza vállalkozásába, és a tervek szerint jövőre rendezné meg az Egyesült Államokban a doppingolimpiát. Ez két okból érdekes: a 2028-as olimpiának Los Angeles ad othopnt, és Donald Trump elnök megvonta az Egyesült Államok anyagi támogatását a WADA-tól, a doppingellenes világügynökségtől. A WADA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már korábban is aggodalmát fejezte ki az Enhanced Games mozgalom beindítása miatt.

"Akár orvosként nézem, akár doppingellenes szakértőként, én ezt mindenképpen nagyon szomorú kezdeményezésnek gondolom. Nem minősíteném azokat, akik ezt támogatják, de ez egy színtisztán profitot remélő üzleti vállalkozás, ami az üzletembereknek jó befektetés lehet, csak közben emberi életekkel és emberek egészségével játszanak" – mondta Tiszeker Ágnes az InfoRádióban.

A Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint a nyakló nélküli doppingolás óriási kockázatot jelent, miközben az szervezők által hirdetett esélyegyenlőség így sem valósul meg, mert a teljesítményfokozás lehetőségei igencsak eltérnek a a gazdaságilag fejlett és fejletlenebb országokban. "Vannak országok, ahol nagyon komoly üzletág és nagyon komoly ipar a doppingolás, jó minőségű, talán kevesebb mellékhatással bíró szereket fejlesztenek ki, és vannak nagyon szegény országok, ahol még a régi klasszikusokat használják, amelyeknek brutális mellékhatásai voltak" – figyelmeztetett a szakember, és példaként említette az anabolikus szteroidokat, vagy a növekedési hormonokat, amelyeknek ugyanolyan teljesítményfokozó hatásuk van, de egészen más az egészségre gyakorolt mellékhatásuk.

"Szó sincs esélyegyenlőségről, itt is a vegyészeknek és a gyógyszerészeknek a tudása és a mögöttük levő pénz fogja meghatározni azt, hogy egy szer mennyire hatékony,

hiszen izomtömeget mindennel lehet fokozni, de nem mindegy, hogy milyen mellékhatásprofilja lesz" – mondta Tiszeker Ágnes. Azt is felvetette, hogy azt még senki sem vizsgálta, hogy adott szerek tartós szedése, ilyen fokú bevatkozás a hormonháztartásba. milyen következményekkel jár, ráadásul minden egyes ember eltérően reagál ezekre a szerekre.

"Ez egyértelműen egy emberkísérlet. Valaki jól meggazdagodhat belőle, de az nem a sportoló lesz"

– jelentette ki a MACS vezetője, aki nem látja ilyen veszélyesnek a mesterséges intelligencia térnyerését a doppingolásban, ha másért nem, azért mert ezt nem kell bevenni, és nem kell közvetlenül a testben jelentkező hatástól tartani. Azt is elmondta, hogy a WADA is használja a mesterséges intelligenciát bizonyos kockázatbecslésekhez, biológiai útlevél paramétereinek a vizsgálatához.