Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A győztes norvég Kristiansand játékosai a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjében, a 3. helyért játszott Vipers Kristiansand - Metz HB mérkőzés végén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. május 12-én. A Kristiansand 31-30-ra győzött.
Nyitókép: MTI/Czagány Balázs

Csődöt jelentett a háromszoros BL-győztes csapat

A 2021 és 2023 között három Bajnokok Ligája-győzelmet is besöprő Vipers Kristiansand vasárnap este jelentette be a csődöt.

Vasárnap este csődöt jelentett a norvég Vipers Kristiansand, amely 2021 és 2023 között háromszor nyerte meg a női kézilabda Bajnokok Ligáját.

A klub közleménye szerint az igazgatóság arra a következtetésre jutott, hogy nincs fedezet a további működésre,

a krízishelyzet megoldására tett intenzív erőfeszítések ellenére nem sikerült fenntartható pénzügyi jövőképet biztosítani a csapat számára.

A vasárnap esti sajtótájékoztatón Peter Gitmark klubelnök leszögezte, hogy a felvidéki Hlavaty Tamás vezetőedző által irányított Vipers szombaton játszotta utolsó hazai mérkőzését, amelyen 32-23-ra legyőzte a montenegrói Buducnost Podgoricát, így a győri érdekeltségű csoport ötödik helyén áll.

A csődhelyzet azt jelenti, hogy a csapat azonnali hatállyal visszalép a BL-től és a bajnokságtól, 19 játékosa pedig szabadon igazolhatóvá válik.

Hozzátette, hétfőn hivatalosan is bejelentik a megfelelő szervezeteknél, szövetségeknél, hogy nyárig sincs elég pénzük a folytatásra.

"Néhány hónapig folytathattuk volna, de azután ismét előkerültek volna a problémák"

- magyarázta Peter Gitmark.

A Vipers súlyos anyagi problémái először tavaly tavasszal láttak napvilágot, péntekig pedig 25 millió norvég koronát - mintegy 850 millió forintot - kellett volna összegyűjtenie ahhoz, hogy elkerülje a csődöt. A határidőt később vasárnapra módosították, de a vezetőség nem járt sikerrel.

A norvég együttes 2021 és 2023 között sorozatban háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligáját, a döntőkben egyszer a Győrt, egyszer a Ferencvárost győzte le.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×