Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) által közzétett fotó a Puskás Aréna belső teréről 2019. október 27-én. Az új létesítmény, amely a futballmérkőzések mellett többek között koncertek, világkongresszusok rendezésével a turizmust is növeli majd, a korábbi Népstadion helyén épült fel két és fél év alatt, részben hasznosítva annak elemeit. A Puskás Arénát a Magyarország-Uruguay barátságos mérkőzéssel avatják fel november 15-én.
Nyitókép: MTI/KKBK

Dénes Ferenc: a BL-döntővel Budapest végképp megérkezik a sportvilág fővárosai közé

"Minden magyar büszke lehet erre a bejelentésre" – mondta a budapesti labdarúgó BL-döntő hírére Dénes Ferenc sportközgazdász, és jelezte, mindez euró tízmilliókban mérhető gazdasági hasznot is hoz.

Budapesten, a Puskás Arénában rendezik a labdarúgó Bajnokok Ligája 2026-os döntőjét az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottságának szerdai döntése értelmében. Magyarország története során először adhat otthont a klubfutball legrangosabb mérkőzésének, amelyre eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában került sor. A 2019-ben átadott Puskás Arénában ez lesz a harmadik európai kupadöntő a 2020-as Szuperkupáért kiírt mérkőzés és az Európa-liga tavalyi fináléja után.

"Ez a legnagyobb egynapos esemény, amelyet meg tudunk rendezni" – vélekedett az InfoRádióban Dénes Ferenc. A sportközgazdász szerint "nem lehet elég túlzó szavakat használni" erre az elismerésre, mert nemcsak illusztris házigazdák sorába lép be a magyar főváros, de ahhoz képest is óriási előrelépés ez, hogy miként nézett ki a magyar sportinfrastruktúra tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt.

"Minden magyar büszke lehet erre a bejelentésre" – tette hozzá.

A közgazdász szerint Magyarország ráadásul nem is jár rosszul a BL-döntő rendezésével, mert a 2023-as isztambuli Bajnokok Ligája-döntő a Mastercard elemzése szerint nagyjából 75 millió eurós gazdasági hatást jelentett. Dénes Ferenc elmondta, a sportturisták általában nagyon jó alanyok, három és félszer többet költenek, mint egy normál turista. Tavaly a mérések szerint

a döntőre érkező átlagos turista három éjszakára foglalt szállást, és 855 eurót költött a kártyájával.

Ráadásul azt is kimutatták már az évek alatt, hogy noha egy BL-döntőnek otthont adó stadionnak a befogadóképessége mondjuk 70 ezer fő, de a városba mégis 80-100-120 ezer turista érkezett, és költött.

A BL-döntővel újabb rangos sporteseményt láthat vendégül Budapest, amely otthona volt korábban vizes világbajnokságoknak, legutóbb az atlétikai világbajnokságnak, és Dénes Ferenc szerint függetlenül attól, hogy ezek az események nyereségesek-e pénzügyileg, a kormányzati sportpolitikának fontos eleme az, hogy nemzetközi eseményeket rendezzünk. Ez szerinte segíti a stadion- és általában a sportlétesítmény-üzemeltetés költségfedezetét, de sokat segít a magyar sportolóknak is, hiszen több, hazai rendezésű olimpiai kvalifikációs versenyen sikerült kiharcolni az indulás jogát.

"Amíg pénzügyileg ezt menedzselni tudja a kormányzat, addig mindenképpen topon leszünk a versenyrendezésben. Vannak a világnak olyan pontjai, amit úgy ismerünk, mint nagyon komoly sport- és turisztikai központok. Ilyen, Barcelona, London vagy Párizs, és Budapest is egyre inkább ilyen lesz: az atlétikai világbajnoksággal, a vizes világbajnokságokkal és most itt a koronaként a BL-döntővel Budapest megérkezik ezek a városok közé" – mondta Dénes Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×