Az elmúlt hónapok elismerő nyilatkozatai után a szervező cég összegzi a budapesti atlétikai világbajnokság tapasztalatait. Schmidt Ádám, az esemény kormánybiztosa azt kérte az illetékesektől, hogy készítsenek hatástanulmányt azzal kapcsolatban, melyek voltak az előzetes várakozások, mit várt el a szervezőktől a nemzetközi szövetség, a szakma, a média. A tanulmány valószínűleg kitér majd arra is, mit sikerült megvalósítani ezekből a tervekből, célokból és elképzelésekből. Az államtitkár tudomása szerint ilyen dokumentum nem készült korábban hasonló nemzetközi világeseményt követően.
A szervező cég a sportállamtitkárság kérésének megfelelően utánajár annak is, akadt-e olyan szempont vagy kérdéskör, ami nem volt alapelvárás, hozzáadott értékként mégis sikerült teljesíteni. „Azt is kértem, hogy egzakt módon, számokkal alátámasztva mutassuk ki, mennyibe került a világbajnokság, hány országból érkeztek szurkolók, hány vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, hányan látták a vb-t televízión keresztül” – magyarázta a politikus.
Kiemelte: ezek a „szakszámítások” pontosan megmutatják majd, hogy az országimázs szempontjából mennyit jelentett hazánknak az atlétikai vb megrendezése.
Ebből a hatástanulmányból kiderül, hogy „Magyarország történetének eddigi legnagyobb sporteseménye mit jelentett a számok világában”.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a nemzetközi szövetség (World Athletics) a jövőben is komoly szerepet szán Budapestnek és a Nemzeti Atlétikai Központnak. Felidézte, hogy a szervezet elnöke, Sebastian Coe úgy fogalmazott az esemény után, hogy „egy új szintre emeltük az atlétikai világbajnokságot”, és jelezte azt is, a jövőben is szorosan együttműködne a magyarországi képviselőkkel, sportvezetőkkel és szervezőkkel. Schmidt Ádám szerint ez egy nagy elismerés, és elárulta azt is, hogy azóta is kapcsolatban vannak a nemzetközi szövetséggel, folyamatosan tárgyalnak. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy ha megkapják erre a felhatalmazást Sebastian Coe-tól és az egyeztetések is előrehaladott szakaszba érnek, tájékoztatják a nyilvánosságot az együttműködés részleteiről.
Schmidt Ádám az InfoRádió Aréna című műsorában jelezte: számos funkciója lesz a Nemzeti Atlétikai Központnak. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a létesítmény és a körülötte lévő sportpark „nem épült volna meg ilyen gyorsan”, ha nem kapja meg Budapest a 2023-as atlétikai vb rendezési jogát. Mint fogalmazott, a létesítmény megfelelően „kiszolgálta a világbajnokságot”, de az is egyértelművé vált az eseményt követően, hogy „egy sokkal többre rendelt létesítményegyüttesről” van szó.
Olimpiai Sportmúzeum jöhet létre, elköltözhet a MOB
A politikus közölte: biztosan tartani fogják azt az ígéretet, hogy a Nemzeti Atlétikai Központnál épül meg Európa legszebb panoráma futóköre, amit használhatnak majd a szabadidősportok kedvelői is. Rendkívül fontos kérdésnek tartja, hogy miként lehet hasznosítani a stadion körüli 10,5 hektáros sportparkot.
A tervek szerint itt a „kisebb, feltörekvő olimpiai sportágak” képviselőinek biztosítanak majd sportolási lehetőséget.
Schmidt Ádám szerint „régi adóssága” a magyar sportirányításnak az Olimpiai Sportmúzeum létrehozása, ami akár a Nemzeti Atlétikai Központ területén belül is megvalósulhatna.
„Ha ez a múzeum meg tud ott jelenni, akkor azzal a mi elképzeléseink szerint egy épületegyüttesben megjelenne a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság székhelye is. Emellett pedig arra törekszünk, hogy a fennmaradó részeken teret és helyet biztosítsunk a közösségi sportok kedvelőinek, valamint különböző kulturális eseményeknek” – részletezte.
Schmidt Ádám tájékoztatása szerint jelenleg a tervek kidolgozásánál tartanak, és bízik benne, hogy január vége környékén a kormány elé kerülhet a fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztésük. A szükséges átalakítások után pedig a kivitelező a tervek szerint 2024 szeptemberében adhatja vissza a létesítményt.