eur:
411.19
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Krasznaja Poljana, 2014. február 19.A későbbi győztes orosz Vik Vajld (b) és a svájci Simon Schoch a 2014-es szocsi téli olimpia férfi hódeszka párhuzamos óriás-műlesiklásának negyeddöntőjében a Krasznaja Poljana-i Roza Hutor Extrém Parkban 2014. február 19-én. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Sportközgazdász: okos döntés lenne, ha újra Japánban lenne olimpia

Alig lett vége a tokiói játékoknak, Szapporo már pályázna a 2030-as téli játékokra.

Hasimoto Szeiko, a tokiói nyári olimpia és a paralimpia szervezőbizottságának vezetője örömmel fogadná, ha Japán a közeljövőben megint ötkarikás játékok házigazdája lenne, és 2030-ban Szapporo adna otthont a téli olimpiának és paralimpiának. A japán település 1972-ben már rendezett téli olimpiát.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint értelmes politikai döntés lenne Japán részéről a téli olimpia és paralimpia megrendezése, hiszen a tokiói nyári játékok nem tudta megmutatni azt, amit a japán szervezők, az ország, illetve annak vezetése szeretett volna. Szerinte az, hogy belátható időn belül hasznosítanák azokat az infrastruktúrákat, kiépített logisztikai folyamatokat, azt a típusú tudásbázist, ami az olimpia megszervezésével létrejött, jó és okos döntés.

Nyilván egy nyári és egy téli olimpia más-más struktúrával bír, eltérő eszközigénye van, de például Szapporóban adott az infrastruktúra, ami a költségek szempontjából igen kedvező, ahogyan a tokiói olimpia megszervezésében és működtetésében közreműködő önkénteseknek, illetve a szervezői csapatnak az egyben tartása is megtakarítást jelentene.

Dénes Ferenc azt is kiemelte, hogy egy téli olimpia nagyságrendekkel olcsóbb, hozzávetőlegesen ötmilliárd dollár körüli összegből megrendezhető.

„Persze ehhez képest Szocsiban 50 milliárd volt a bevallott költségvetés, de az extrém volt”

– jegyezte meg.

Persze a bevételek is kisebbek egy téli olimpia esetében, aminek a meghatározó részét a televíziók adják – folytatta a szakember. Márpedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – gazdaságilag nagyon logikusan – négyéves ciklusra köt szerződéseket, ezáltal képes a bevételeket mozgatni, és megerősíteni a szervezőket a bevételi oldalon.

Anyári olimpia és a paralimpia gazdasági eredményeiről,előzetes gyorsjelentés késő őszre várható, a nagyobb volumenű hatástanulmányra azonban fél évet is várni kell majd. A szakember szerint mindenesetre

nagy meglepetés lenne, ha szervezők nyereségről számolnának be.

Igaz, Szocsiban is előfordult az „a vicces történet”, hogy miközben azt mondták, hogy 50 milliárdba került az olimpia, ami „horribilis összeg”, a szervezőbizottság elnöke nyugodtan közölte: 200 milliárd nyereséggel zártak, mondván, az infrastruktúra kiépítése nem rájuk tartozik – emlékeztetett Dénes Ferenc, aki szerint ebben igaza is volt, hiszen ha csak szigorúan a szervezés költségeit és a szervezőbizottsághoz befolyt tételeket nézzük, akkor általában ezek a sportesemények nyereségesek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 20:33
2024. november 21. 15:15
×
×
×
×