Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Monspart Sarolta, az Idősek Tanácsának tagja, tájfutó világbajnok a nyugdíjas-szövetkezetekről tartott sajtótájékoztatón az Igazságügyi Minisztériumban 2017. július 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Hivatalos: Monspart Sarolta tagja lett a Nemzet Sportolói társaságnak

A Magyar Közlönyben kedden jelent meg, hogy a kormány a sporttörvény alapján - megismerve és tudomásul véve a Nemzet Sportolóinak javaslatát - Monspart Sarolta tájékozódási futó részére a Nemzet Sportolója címet és az azzal járó életjáradékot adományozza.

A 75 éves Monspart az első magyar világbajnok tájfutó, a magyar amatőr futóélet egyik legnagyobb alakja. A Nemzet Sportolói exkluzív társaságban az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva február 29-i halálával üresedett meg egy hely a tizenkettőből.

Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent.

Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.

Monspart Sarolta 1980 és 1990 között a magyar tájfutó válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett, az 1990-es években a Nemzetközi Tájfutó Szövetség elnökségi tagjaként az elitprogramok - világbajnokságok, világversenyek - szervezéséért felelt. 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották. Dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009-2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke volt.

A Nemzet Sportolói jelenleg: Balczó András, Hammerl László, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Varga János, valamint a most bekerült Monspart Sarolta. A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×