eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Minamino Takumi, a Liverpool (j) és Richarlison, az Everton játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 2020. január 5-i mérkőzésén a liverpooli Anfield stadionban.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Powell

Tíz éve nem történt ilyen az átigazolási piacon

Lezárult az átigazolási időszak a nagy nyugat-európai bajnokságokban. Ahogyan korábban is, lényegesen alacsonyabbak voltak a díjak a nyáron megszokotthoz képest. A három sztárigazolásnak Christian Eriksen, Erling Haaland és Bruno Fernandes számít.

Általában a Premier League klubjai költik egy-egy átigazolási időszakban a legtöbb pénzt, ez most is így volt, de a 230 milliós fontösszeg nem rekord. Ahogyan azt a BBC kiszámolta, az elmúlt évtized legalacsonyabb költését hozta Angliában az átigazolási időszak utolsó napja a korábbi időszakok hasonló periódusával összehasonlítva. A klubok 230 millió fontot költöttek el januárban, ami azért nem nagyon kevés, de messze elmarad a 2018-as január csúcsától.

Adódik a kérdés, hogy a brexit mennyiben befolyásolhatta a mostani történéseket – erre az elemzők többsége nemmel felelt.

A BBC idézte Tim Bridge-et, a Deloitte elemzőjét, aki úgy véli, a 2018-as 430 millió fontos költés után a klubok inkább a hosszú távú pénzügyi biztonságot tartották fontosnak, emiatt mondhatni, hogy a költések visszatértek a normális kerékvágásba.

Biztosan mondhatjuk, hogy a mostani átigazolási időszak nem rendezte át az erőviszonyokat.

A listavezető Liverpool megszerezte az RB Salzburgtól a japán Minamino Takumit (a képen), aki leginkább kiegészítőember lehet. A Manchester City nem igazolt jelentősebb összegért. A városi rivális United megvette a lisszaboni Sporting CP középpályását, Bruno Fernandest, akinek induló ára 47 millió font, mindennel együtt ez felmehet 67,7 millió fontra is. Ez az összeg kiemelkedik a téli időszak többi ügyletéből. A „vörös ördögök” – némi meglepetésre – az átigazolási időszak utolsó napján kölcsönvették a kínai Sanghaj Senhuából a nigériai Odion Ighalót. A Tottenham véglegesítette Giovani Lo Celsót, s a Christian Eriksen eladásából származó pénzből, kicsit azt még megtoldva, megvette a PSV holland csatárát, Steven Bergwijn. A Chelsea, hiába törölték el az átigazolási tilalmát, végül nem szerződtetett senkit.

Az angolok után most

  • az olasz Serie A tagjai költötték a legtöbbet (180 millió font),
  • harmadik helyen a Bundesliga (165 millió font),
  • csak negyedik a La Liga (110 millió) és
  • ötödik a francia Ligue 1 (100 millió).

Ami a spanyolokat illeti, a Barcelona végül nem sem vett senkit Luis Suárez pótlására, két új játékosa, a portugál Francisco Trincão és a brazil Matheus Fernandes Siquiera csak a nyáron csatlakozik a kerethez. Az Atlético kölcsönbe visszaszerezte a kínai Talien Prótól korábbi játékosát, a belga válogatott Yannick Carrascót. A Real Madrid 30 millió eurót adott a Flamengónak a Libertadores-kupa-győztes Reinierért, aki mindössze 18 éves, de mostantól a klubtörténet legdrágább téli átigazolása. Alkalmasint inkább a jövő embere.

Az olasz klubok közül kitett magáért az Inter,

amely megszerezte a dán Christian Eriksent (Tottenham), a nigériai Victor Mosest (Chelsea) és az angol Ashley Youngot (Manchester United). A hétközi kupamérkőzésen már mindhárman játszottak. A Juventus 55 millió euróért megvette Dejan Kulusevskit, akit kölcsönadott Parmának.

Németoszágban a Borussia Dortmund megvette Erling Haalandot (20 millió euró) és kölcsönvette Emre Cant. Sokat költött a Hertha BSC is, amelynek kerete a Milantól 27 millióért vett lengyel Krzysztof Piąntekkel erósödött. A Bundesliga élén álló RB Leipzig nagy fogásra tett szert: 20 millió euróért megvette a Dinamo Zagrebtől Dani Olmót.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×