Infostart.hu
eur:
386.43
usd:
331.74
bux:
120216.44
2026. január 14. szerda Bódog
Minamino Takumi, a Liverpool (j) és Richarlison, az Everton játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 2020. január 5-i mérkőzésén a liverpooli Anfield stadionban.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Powell

Tíz éve nem történt ilyen az átigazolási piacon

Lezárult az átigazolási időszak a nagy nyugat-európai bajnokságokban. Ahogyan korábban is, lényegesen alacsonyabbak voltak a díjak a nyáron megszokotthoz képest. A három sztárigazolásnak Christian Eriksen, Erling Haaland és Bruno Fernandes számít.

Általában a Premier League klubjai költik egy-egy átigazolási időszakban a legtöbb pénzt, ez most is így volt, de a 230 milliós fontösszeg nem rekord. Ahogyan azt a BBC kiszámolta, az elmúlt évtized legalacsonyabb költését hozta Angliában az átigazolási időszak utolsó napja a korábbi időszakok hasonló periódusával összehasonlítva. A klubok 230 millió fontot költöttek el januárban, ami azért nem nagyon kevés, de messze elmarad a 2018-as január csúcsától.

Adódik a kérdés, hogy a brexit mennyiben befolyásolhatta a mostani történéseket – erre az elemzők többsége nemmel felelt.

A BBC idézte Tim Bridge-et, a Deloitte elemzőjét, aki úgy véli, a 2018-as 430 millió fontos költés után a klubok inkább a hosszú távú pénzügyi biztonságot tartották fontosnak, emiatt mondhatni, hogy a költések visszatértek a normális kerékvágásba.

Biztosan mondhatjuk, hogy a mostani átigazolási időszak nem rendezte át az erőviszonyokat.

A listavezető Liverpool megszerezte az RB Salzburgtól a japán Minamino Takumit (a képen), aki leginkább kiegészítőember lehet. A Manchester City nem igazolt jelentősebb összegért. A városi rivális United megvette a lisszaboni Sporting CP középpályását, Bruno Fernandest, akinek induló ára 47 millió font, mindennel együtt ez felmehet 67,7 millió fontra is. Ez az összeg kiemelkedik a téli időszak többi ügyletéből. A „vörös ördögök” – némi meglepetésre – az átigazolási időszak utolsó napján kölcsönvették a kínai Sanghaj Senhuából a nigériai Odion Ighalót. A Tottenham véglegesítette Giovani Lo Celsót, s a Christian Eriksen eladásából származó pénzből, kicsit azt még megtoldva, megvette a PSV holland csatárát, Steven Bergwijn. A Chelsea, hiába törölték el az átigazolási tilalmát, végül nem szerződtetett senkit.

Az angolok után most

  • az olasz Serie A tagjai költötték a legtöbbet (180 millió font),
  • harmadik helyen a Bundesliga (165 millió font),
  • csak negyedik a La Liga (110 millió) és
  • ötödik a francia Ligue 1 (100 millió).

Ami a spanyolokat illeti, a Barcelona végül nem sem vett senkit Luis Suárez pótlására, két új játékosa, a portugál Francisco Trincão és a brazil Matheus Fernandes Siquiera csak a nyáron csatlakozik a kerethez. Az Atlético kölcsönbe visszaszerezte a kínai Talien Prótól korábbi játékosát, a belga válogatott Yannick Carrascót. A Real Madrid 30 millió eurót adott a Flamengónak a Libertadores-kupa-győztes Reinierért, aki mindössze 18 éves, de mostantól a klubtörténet legdrágább téli átigazolása. Alkalmasint inkább a jövő embere.

Az olasz klubok közül kitett magáért az Inter,

amely megszerezte a dán Christian Eriksent (Tottenham), a nigériai Victor Mosest (Chelsea) és az angol Ashley Youngot (Manchester United). A hétközi kupamérkőzésen már mindhárman játszottak. A Juventus 55 millió euróért megvette Dejan Kulusevskit, akit kölcsönadott Parmának.

Németoszágban a Borussia Dortmund megvette Erling Haalandot (20 millió euró) és kölcsönvette Emre Cant. Sokat költött a Hertha BSC is, amelynek kerete a Milantól 27 millióért vett lengyel Krzysztof Piąntekkel erósödött. A Bundesliga élén álló RB Leipzig nagy fogásra tett szert: 20 millió euróért megvette a Dinamo Zagrebtől Dani Olmót.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×