Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda

Baji Balázs jó eredménnyel győzött Zuglóban

A világbajnoki bronzérmes Baji Balázs a várakozásoknak megfelelően óriási fölénnyel nyert férfi 110 méter gáton a budapesti Lantos Mihály Sportközpontban zajló 3. Atlétikai Magyar Szuper Liga döntőben, amelyen ráadásul kiváló időt futott.

A londoni világbajnokság harmadik helye után az Universiadén aranyérmet nyert magyar sprinter 13.32 másodperccel ért célba, ami annak fényében különösen értékes, hogy a közelében sem volt senki. A második helyezettet közel másfél másodperccel verte.

Az utóbbi időben már elsősorban edzőként dolgozó, 40 éves Zsivoczky-Pandel Attila rajthoz állt hárompróbában, s a tízpróbában 2005-ben vb-bronzérmes, 2006-ban Eb-ezüstérmes sportoló meg is nyerte a magasugrásból, súlylökésből és 1500 méterből álló számot.

A Gyulai István Memorial és az országos bajnokság után a harmadik legfontosabb magyarországi verseny a Szuper Liga döntő, amelyen mind a 38 számban a legjobb nyolc atléta áll rajthoz. A versenyben minden helyezett alappénzdíjban részesül, amelyhez az elért eredmény függvényében bónuszdíjazás is társul. Az első helyezettek alapból 110-110 ezer forintot kapnak, a maximálisan elérhető bónusz pedig további 140 ezer forint.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

Iparpolitikai reneszánsz a visegrádi országokban – Miben tér el a magyar út?

A COVID-válság és az orosz–ukrán háború nyomán világszerte felértékelődött az állami szerepvállalás a gazdaságban. Ennek köszönhetően az iparpolitika – amely évtizedeken át háttérbe volt szorítva a közgazdasági gondolkodásban – újra középpontba került. Az Egyesült Államok és az Európai Unió sorra indítja iparpolitikai programjait, és ez a hullám a közép-európai országokat sem hagyja érintetlenül. A Köz-gazdaság folyóiratban nemrég megjelent tanulmányunkban a NIPO-adatbázis segítségével elemeztük, miként reagálnak a visegrádi országok az iparpolitika reneszánszára. Eredményeink szerint, bár a V4-ek között számos hasonlóság figyelhető meg, a fejlődési irányok egyre inkább szétválnak: Magyarország továbbra is elsősorban a külföldi vállalatokat helyezi támogatáspolitikája középpontjába, míg Lengyelország egyre határozottabban a hazai cégek megerősítésére épít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×