Az aktuális tanévi NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) felmérés hétfőn indult a hazai általános és középiskolákban. A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a 2024/2025-ös tanévben 11. alkalommal koordinálta a méréseket, összesen 3744 feladatellátási helyen 664 457 tanuló fittségi adatait rögzítette. A szervezet tájékoztatása szerint az előző tanévi adatok kiértékelését követően látható, hogy az eredmények közelítik a Covid előtti szintet.

A Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője az InfoRádióban elmondta: a 2024/20225-ös tanév adatait vizsgálva megállapítható, hogy pozitív és negatív eredmények egyaránt vannak. Továbbra sem mutat jó képet, hogy minden negyedik magyar gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

Az iskolás fiúknak a 28, míg a lányoknak a 23 százaléka küzd túlsúllyal.

Kaj Mónika úgy fogalmazott, ez „aggasztó adat”, de legalább nincs növekedés, ugyanis a korábbi évek statisztikáival összehasonlítva stagnálás figyelhető meg. Ez azonban csak részben tekinthető pozitívumnak, mivel európai összevetésben Magyarország továbbra is vezető helyen van a túlsúly és az elhízás vonatkozásában.

A sporttudományi szakértő kitért az állóképességi adatokra is, amelyek a magyar diákoknál a legkritikusabbak. Az életkor előrehaladtával jelentős mértékben rosszabbodnak az eredmények. Ezt jól mutatja, hogy a mérések alapján az ötödik évfolyamos gyermekeknek a 68 százaléka éri el az egészséghez szükséges minimum szintet, a 12. évfolyamon viszont ez az arány már csak 40 százalék. Kaj Mónika kiemelte, hogy a Covid hatására ezekben a mutatókban is nagy visszaesés volt megfigyelhető, az elmúlt négy évben viszont már jól láthatóan javult a helyzet. Az előző tanévi mérések alapján azonban

a gyermekek 40-45 százaléka még mindig fejlesztésre vagy fokozott fejlesztésre szoruló zónában van, ami előrevetíti a különböző kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulását a felnőtt korban, de akár már tinédzserként is egészségügyi kockázatot jelenthet.

A régiós és vármegyés összehasonlítás Kaj Mónika szerint tükrözi a nemzetközi tendenciákat, vagyis a gazdaságilag elmaradottabb, fejletlenebb területeken, ahol az átlagnál rosszabb szocioökonómiai státusszal (társadalmi-gazdasági helyzet) rendelkező családok élnek, rosszabbak a diákok fittségi eredményei.

Az MDSZ szakmai vezetője elmondta: az intézményi fittségi index átfogóan jellemzi az iskolába járó tanulók fittségi állapotát, és ez a mutató jelentősen rosszabb eredményeket mutat az ország elmaradottabb régióban, vármegyéiben.

A legkedvezőbb egészségközpontú fittségi adatok Budapesten és Vas vármegyében születtek az előző tanévben, míg a legrosszabbak Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Kaj Mónika szerint a kedvezőtlen adatokon megfelelő mennyiségű mozgással és fizikai aktivitással lehetne javítani, de ez egy nagyon összetett dolog, nagyon sok tényező, körülmény befolyásolja az iskoláskorú gyermekek fittségi állapotát. A szülőknek azt javasolja, találják meg azt a mozgásformát a gyermekükkel, amit akár együtt is tudnak végezni minél gyakrabban. Nagyon fontosnak nevezte azt is, hogy iskolai keretek között is minél több mozgáslehetőséghez jussanak a gyermekek.

A sporttudományi szakértő szerint a mindennapos testnevelés bevezetése egyértelműen pozitív hatással volt a diákok fittségi állapotára, „de ez még mindig nem elég” az elért eredmények alapján. Azt gondolja, hogy

további célzott, komplex mozgásalapú, egészségfejlesztési iskolai- és diákprogramok megvalósítására lenne szükség.

Kaj Mónika emlékeztetett: a Magyar Diáksport Szövetség 2023-ban indította el az Aktív Iskola Programot, amelyhez azóta már 600 iskola csatlakozott, és ezzel több mint 180 ezer diákot értek el. Mint fogalmazott, ennek a kezdeményezésnek, illetve az MDSZ egyéb mozgásösztönző programjainak is kimutatható hatásuk van a gyermekek fittségi állapotára. Azok az intézmények, amelyek már régóta az Aktív Iskola Program résztvevői, sokkal jelentősebb fejlődést mutatnak a fittségi index vonatkozásában, mint más iskolák.

A diákok között zajló éves felmérés pedig azt mutatja, hogy a WHO által ajánlott minimum fizikai aktivitási szintet elérő tanulók aránya az aktív iskolákban több mint a duplája a hazai átlagnak. „Ebből is látszik, hogy az MDSZ által indított programoknak valódi hatásuk van a gyermekek egészségfejlesztésében” – összegzett a Magyar Diáksport Szövetség szakmai vezetője.