Infostart.hu
eur:
393.57
usd:
340.79
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között egyre élesedik a vita Grönland ügyében.
Nyitókép: wenjin chen, Getty Images

„Ez zsarolás" – üzente Donald Trumpnak a holland külügyminiszter

David van Weel vasárnap a WNL holland műsorszolgáltatónak nyilatkozva bírálta Donald Trump bejelentését, amely szerint Washington február 1-jétől 10 százalékos importvámot vetne ki Hollandia, Svédország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Finnország és Dánia termékeire.

Az amerikai elnök közlése szerint a vám június 1-jétől 25 százalékra emelkedne, amennyiben az érintett országok továbbra is ellenzik a megállapodást Grönland Egyesült Államok által történő teljes körű megvásárlásáról.

Trump azzal indokolta a fenyegetést, hogy Grönlandra az Egyesült Államok nemzetbiztonsága miatt van szükség, hivatkozva arra, hogy Oroszország és Kína is érdeklődést mutat az északi-sarki térség iránt. Grönland autonóm terület, amely Dánia része; a grönlandi miniszterelnök a héten Koppenhágában kijelentette, hogy a sziget nem kíván az Egyesült Államokhoz tartozni.

"Ez zsarolás, ez egy nevetséges javaslat. A szövetségesek nem bánnak így egymással"

- hangsúlyozta van Weel. Hozzátette, hogy a következő két hétben mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terv lekerüljön a napirendről, ellenkező esetben "minden lehetőség nyitva marad".

A holland külügyminiszter beszámolt arról is, hogy több európai ország katonai felderítő egységeket vezényelt Grönlandra hadgyakorlatokra való felkészülés céljából, és ezekről az intézkedésekről különböző szinteken egyeztettek az amerikaiakkal.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×