Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Grönland térképe.
Nyitókép: Pexels

Újabb durva amerikai nyilatkozat Grönland ügyében

Az Egyesült Államok megerősített biztonsága nem lehetséges anélkül, hogy Grönlandot ne tudja a saját részének – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap.

A Donald Trump elnök vezette adminisztráció pénzügyminisztere az NBC televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjúban azt mondta, hogy a Grönlandról szóló amerikai törekvések hátterében az északi sarkkörért folyó küzdelem áll hosszú távon.

„A harc az északi sarkkörért valós” –- fogalmazott Scott Bessent, és hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll a NATO számára nyújtott garanciákhoz tartani magát, így amennyiben Grönlandot Oroszország vagy más szereplő részéről támadás érné, a NATO-automatizmus értelmében az Egyesült Államok hadviselő féllé válna.

„Jobb most a 'béke az erő által' politikájának nevében az Egyesült Államok részévé tenni (Grönlandot), mert akkor nem alakul ki konfliktus”

– fogalmazott a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok a világ legerősebb országa, és miközben „az európaiak gyengeséget mutatnak, addig az Egyesült Államok erőt tükröz”.

Úgy véli: „az amerikai elnök stratégiai gondolkodást” követ, és tovább tekint a következő éven, azt nézi, hogy mi történhet az északi sarkkörért folyó küzdelemben.

Scott Bessent szerint Donald Trump, amikor újabb vámokat helyezett kilátásba európai országokkal szemben, azt annak érdekében tette, hogy az amerikai gazdasági hatalom révén elkerüljön egy "forró háborút".

Az amerikai elnök a hétvégén nemzeti vészhelyzetre hivatkozva jelentett be újabb vámokat azon európai országokkal szemben, amelyek ellenzik az Egyesült Államok grönlandi tulajdonszerzését.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×