Nem lehet rutinról beszélni, amikor egy színház az első szezonját állítja össze, Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában mégis azt mondta, a számok nem hazudnak: a május 9-től szeptember 5-éig tartó szezonban eddig 80 ezer látogatójuk volt.

Ennek egyik titka, hogy ebben az időszakban kvázi futószalagon gyártották a nagy bemutatókat, előadásokat, fogadták a nemzetközi sztárokat, együtteseket, akikről feltételezhették, hogy sikerre viszik ezt az időszakot.

"Szeretném, ha hamarosan elérnénk a 100 ezres nézőszámot, ami azért volna a csúcs, mert ha azt vesszük, hány nyári napunk van májustól augusztus végéig, akkor azokat minimum el kell harmadolni a főpróba és az esőnap biztosítása miatt" – részletezte.

Ebben a szezonban két nagy opera is színpadra került a Margitszigeten, Verdi Nabuccója és Puccini Pillangókisasszonya, amelyeknek nem kellett feltétlenül különbözniük a kőszínházi megvalósítástól csak azért, mert szabadtéri előadások, de Bán Teodóra szerint

nem mindegy, mit közvetít egy produkció, egy rendező egy 500 vagy egy 200 négyzetméteres színpadon 3000 embernek.

"Mind a kettőt én rendeztem. Hónapokkal korábban megkezdtem rá a felkészülést a zenekarral, rendezőasszisztensekkel, pontosan le volt minden fektetve, rajzolva, hogyan forog a díszlet, mikor indul, mikor áll le, a kórus mikor érkezik be, a kottába minden be volt írva. Be tudtunk tartani mindent, mert tudtuk, melyek azok az instrukciók, feladatrészek, amelyekből összeáll az előadás" – ecsetelte a Margitszigeti Színház igazgatója.

A tér más feladatot ró az előadóművészekre is, "meg kell adni ennek a gesztusát", de azt gondolja, a mai, modern színházban ez már elvárás is.

Az Arénában az igazgató szólt a színház finanszírozásáról is. A Kulturális és Innovációs Minisztérium adja a működési támogatást, az épület viszont a Fővárosi Önkormányzaté. Utóbbival kapcsolatban lenne is most tennivalója a fővárosnak Bán Teodóra szerint, aki azért igyekszik ügyelni arra is, hogy a színház színvonalát – egészen a hófehér székek állapotáig – meg tudják őrizni.

"Ott van a raktár, a háttér, a technikánk, a teljes felszerelésünk, a Víztorony, egy hatalmas udvar, a hatalmas fák, amelyek folyamatos ápolást igényelnek. Amikor véget ér a szezon, téliesítés zajlik, sorra kerülnek azok az ápolási munkák, amelyeket ilyenkor el is kell végezni" – mutatott rá.

Még a legelső igazgatói pályázatában, 2003-ban egy nagy látványszínház létrehozásának terve szerepelt részben fedett nézőtérrel, üvegfolyosókkal, Zoboki Gábor tervei alapján. Ez egyelőre álom marad, de a jelen kialakítás mindenesetre most kiszolgálja az igényeket az igazgató szerint. Mindenesetre a nézőtér átalakítása izgalmas dolog lenne szerinte, például egy újabb szintet építenének, ahol egy védettebb, páholyos rész is kialakítható lenne, ami 500-600 főt fogadhatna be.

A nézőteret viszont nem fednék be, mert a Margitsziget auráját, atmoszféráját, hangulatát semmi sem válthatja ki – ennek része a madárdal és olykor a repülőzaj is,

ami viszont abszolút nem zavaró. "A színház brandje, márkája, élménye, hogy szabadtéren van" – tette hozzá Bán Teodóra az Arénában.