Infostart.hu
eur:
386.72
usd:
328.6
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Fülöp-szigeteki asszony fejét szórja meg hamuval egy pap Manilában hamvazószerdán, 2020. február 26-án. Hamvazószerdával, a nagyböjti időszak első napjával kezdődik meg a Jézus kereszthalálával és feltámadásával végződő húsvét. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a klérus tagjai az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelölik meg a katolikus hívek homlokát.
Nyitókép: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Elkezdődött a húsvéti böjti időszak

Kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke 18 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére – olvasható az MKPK közleményében.

Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, és azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. Hozzátették: a böjt a Szentírásban sohasem öncélú, mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

A negyvennapos böjti időszak gyökerei a Szentírásban találhatók. Az Ószövetségben – jóllehet nincsenek egységes előírások a böjtre – Mózes negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot kihirdette, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre, és Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kérte.

Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtölése volt, annak nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban.

Nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így – mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak – húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. A 11. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de „mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb” – olvasható az MKPK közleményében. A püspökök testülete arra kéri a híveket, eleget téve Ferenc pápa felhívásának, idei hamvazószerdai böjtölésüket, imáikat és jócselekedeteiket a békéért ajánlják fel.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×