eur:
407.09
usd:
386.42
bux:
77683.42
2024. november 14. csütörtök Aliz
Fülöp-szigeteki asszony fejét szórja meg hamuval egy pap Manilában hamvazószerdán, 2020. február 26-án. Hamvazószerdával, a nagyböjti időszak első napjával kezdődik meg a Jézus kereszthalálával és feltámadásával végződő húsvét. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a klérus tagjai az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelölik meg a katolikus hívek homlokát.
Nyitókép: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Elkezdődött a húsvéti böjti időszak

Kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke 18 órakor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutat be szentmisét. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel és böjttel készülnek húsvét ünnepére – olvasható az MKPK közleményében.

Nagyböjt latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent, és azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget. Hozzátették: a böjt a Szentírásban sohasem öncélú, mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

A negyvennapos böjti időszak gyökerei a Szentírásban találhatók. Az Ószövetségben – jóllehet nincsenek egységes előírások a böjtre – Mózes negyven napon át böjtölt, mielőtt a tízparancsolatot kihirdette, Illés útja negyven nap és negyven éjjel tartott a Hórebre, és Jónás Ninive népét negyvennapos bűnbánatra kérte.

Az Újszövetségben Lukács evangéliuma szerint Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. A korai keresztények számára a legfontosabb példa Jézus böjtölése volt, annak nyomán alakult ki az első századokban a negyvennapos böjt megtartása, ami a 4. századra már általánossá vált a keresztény világban.

Nagyböjt a 7. század óta hamvazószerdával veszi kezdetét, így – mivel a vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak – húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. A 11. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A mai kor embere számára a böjt nemcsak a hústól, hanem például a dohányzástól, az édességtől, a szórakozástól, a wellnestől való tartózkodást is jelentheti, de „mindez mit sem ér, ha nem jár belső megújulással (...), amelynek végén Istenhez kerülünk közelebb” – olvasható az MKPK közleményében. A püspökök testülete arra kéri a híveket, eleget téve Ferenc pápa felhívásának, idei hamvazószerdai böjtölésüket, imáikat és jócselekedeteiket a békéért ajánlják fel.

Címlapról ajánljuk

Gulyás Gergely: új lakhatási támogatásról döntött a kormány

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint olyan erős szövetség nem volt az Egyesült Államok és Magyarország között, mint most lesz. A politikus Magyar Pétert bolondnak titulálta. A vízügyben 30 százalékos béremelés jön jövőre. Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta: jövőre átadásra kerülő beruházások összköltsége meghaladja a 4200 milliárd forintot.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.14. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×