eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ajándékba ad Schmidt Máriának, az ötvenhatos emlékév kormánybiztosának a forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából újrapalackozott, 1956-os évjáratú, 5 puttonyos tokaji aszúból egy üveggel az 1956, a palackba zárt történelem című sajtóeseményen a minisztériumban 2016. október 27-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Schmidt Mária: a Terror Háza létrehozása tabudöntés volt

A "megmondóelit", amely továbbra is az ellenőrzése alatt tartotta a nyilvánosságot, ellenérdekelt volt a kommunizmus bűneinek leleplezésében - vélekedett a Teror Háza Múzeum főigazgatója.

Magyarország térsége 1990-re újra szabad és független nemzetállamokba rendeződött, azonban hamar jöttek a csalódások: "a nyugati fejlettek (...) szemrebbenés nélkül összebútoroztak a kommunistákkal azért, hogy kivásárolhassák a piacainkat és a médiánkat" - jelentette ki a Terror Háza Múzeum főigazgatója csütörtökön Budapesten, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett konferencián.

A múzeum és a Szent István Intézet közös,

Vörös csillag a kereszt ellen

című eseményén Schmidt Mária azt mondta, hogy a rendszerváltoztatáskor még nem ismerték a Nyugatot, tele voltak tévképzetekkel. Azt hitték, hogy éles határvonalat húznak majd a diktatúra és a demokrácia közé, bíróság elé állítják a kommunista uralom szörnyűségeinek felelőseit, de nem ez történt.

Azok a "megmondók", akik évtizedeken keresztül igazolták a kommunisták tetteit, ettől kezdve a neoliberális gazdaságpolitikai érdekek és az amerikai típusú liberális demokrácia egyedül üdvözítő volta mellett kardoskodtak ugyanolyan kérlelhetetlen magabiztossággal, mint korábban a szovjetek felsőbbrendűsége mellett - hangoztatta a főigazgató.

Úgy fogalmazott: a "megmondóelit", amely továbbra is az ellenőrzése alatt tartotta a nyilvánosságot, ellenérdekelt volt a kommunizmus bűneinek leleplezésében, ellehetetlenítette az igazságtételre irányuló erőfeszítéseket, ahogyan azok a "nyugati enyhülők" is, akik évtizedeken át "elhazudták a kommunista rendszer bűnös természetét".

"Kezdtünk rádöbbenni, hogy a fejlettek milyen elvtársias viszonyt is ápolnak a pártállami nomenklatúra fiatalabbjaival,

a gazdasági élet meghatározó szereplőivel, az egyre fontosabbá váló neoliberális közgazdász megmondókkal"; rájuk támaszkodva tudtak "nyugati csókosaik" gyorsan és olcsón privatizálni - jelentette ki Schmidt Mária, hozzátéve: "cinkostársak voltak", egy nyelvet beszéltek.

"Sem az itteni továbbszolgálók, sem nyugati elvbarátaik nem voltak érdekeltek abban, hogy legalább a pártállami múlt legkirívóbb gazemberségeit számon kérjük" - hangoztatta.

A főigazgató szerint a Nyugat azért beszél mindig kizárólag a nácizmusról, soha nem említve a kommunizmust, hogy ne kelljen magyaráznia, miért "vívott közösen békeharcot" a szovjetekkel, tárgyalva, kereskedve, "parádézva" velük.

Nem volt meglepetés, hogy a német neomarxista elit szobrot állított Marxnak és Leninnek is - jegyezte meg Schmidt Mária.

Kijelentette, hogy a Terror Háza Múzeum létrehozásával tabukat döntöttek, ezzel magukra haragították azokat, akik a múlt értelmezésének monopóliuma felett őrködtek.

A kommunizmus azért omlott össze mindenütt kártyavárként, nem hagyva maradandó kulturális értékeket, mert valójában nem kínált semmit, a pusztítás ugyanis nem teremt - jelentette ki a főigazgató.

Szavai szerint a Terror Háza Múzeummal arra törekedtek, hogy a bűn ne maradjon büntetlen, hogy végre neki lehessen kezdeni a gyászmunkának.

Köszönetet mondott a több mint 7 millió látogatójuknak és minden támogatójuknak.

"Nélkülük nem tudtuk volna teljesíteni azt a vállalásunkat, hogy megakadályozzuk az egyéni felelősség kollektív felelőtlenséggé maszatolását" - jelentette ki Schmidt Mária.

Az eseményen Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége is részt vett.

A Terror Háza Múzeumot éppen húsz éve, 2002. február 24-én nyitották meg, ezt is felelevenítették a konferenciával. A kommunizmus áldozatainak emléknapjává február 25-ét nyilvánította az Országgyűlés 2000-ben.

Schmidt Mária a közelmúltban az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A teljes beszélgetést alább meghallgathatja, megtekintheti.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×