Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Kiss Henriett/Facebook

AutoNőmia – egy nem mindennapi könyv nőknek

Mit jelent az autonómia egy párkapcsolatban és miért is fontos az autonómia megteremtése és megőrzése a párok között? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az AutoNőmia - A jó párkapcsolat titka című könyv.

A könyv elsősorban arról szól, hogy hogyan válhatnak a nők autonóm nőkké, hiszen erre minták nem igazán vannak, elég ha a szüleinkre, felmenőinkre gondolunk – fogalmazott Kiss Henriett, az AutoNőmia szerzője, aki szerint egy párkapcsolatban, legyen az bármilyen is, hiszen ahányfélék vagyunk, annyiféle módon tud működni,

az autonómia, ami nagy fokú önállóságot és függetlenséget takar, kétségkívül fontos, hogy meglegyen mind a két félben.

Az AutoNőmia című könyv természetesen a nőkre van kihegyezve - tette hozzá a személyiségfejlesztéssel foglalkozó életmentor -, hiszen megfogalmazása szerint azok a minták, amelyek manapság meghatározzák, hogy egy nőnek milyen feladatai, szerepei vannak, azok még mindig nem az igazi autonómiának a megteremtését szolgálják.

Kiss Henriett meglátása szerint egy párkapcsolatban – ami egyfajta megegyezés, megállapodás, olykor kompromisszumok révén – a felek akkor tudnak igazán egymáshoz csiszolódni, tiszteletben tartani egymás intim szféráját, az önállóságát, vagy egyéb olyan programját, amelyben adott esetben csak az egyik fél vesz részt, amennyiben az említett autonómia megvan. Továbbá úgy véli, annak,

ha valaki nem autonóm személyiség és nem vállalja föl saját magát, lehetnek negatív következményei,

ennek a veszélyei pedig abból fakadnak, hogy automatikusan kialakulhat egy alá-fölé rendeltség a kapcsolatban, tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×