Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István

25 év legendás mobiltelefonjait állítják ki

Idén március végén volt 25 éves a magyarországi GSM mobilszolgáltatás: ennek apropóján „GSM - Generációk Saját Mobiljai” címmel nyitotta meg időszaki kiállítását a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT).

A tárlat az NJSZT Informatika Történeti Kiállításán egészen szeptember elejéig várja az érdeklődőket a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában.

A tárlat szervezői négy budapesti magángyűjtő (Csernák Márton, Domokos Zoltán, Novák László Szepes György, Mobilmementók baráti kör) és egy szegedi mobilgyűjtő (Ördögh Zoltán, Retromobil) több ezer darabos gyűjteményéből válogatták ki az elmúlt huszonöt évben piacra dobott legérdekesebb készülékeket, amelyek között a látogatók saját egykori mobiltelefonjaikat is jó eséllyel viszontláthatják. A népszerű modellek mellett számos ritka, egzotikus mobil, prototípus is helyet kapott a tárlaton, ahol egyebek mellett az alábbi mobilokat lehet megtekinteni:

• Motorola MCR 4800XL: egy ilyen táskányi méretű, még analóg technológiát használó készülékről indította az első magyarországi mobilhívást Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter 1990. október 15-én.

• Nokia 3310: ez a 2000-ben bemutatott telefon olyan jól bírja a strapát, hogy tíz évvel később az elpusztíthatatlanság példaképeként internetes mémmé vált.

• Siemens Xelibri X8: ezt a telefont igazán szűk piacra tervezték, ám különleges designja már a használhatóság kárára ment. A telefonon mindössze négy gomb (fel-le, YES-NO) található, és nyakláncra fűzve akár medálként is lehetett viselni. 2004 eleji megjelenésekor 61 ezer forintba került, miközben a minimálbér akkoriban 53.000 forint volt.

• Samsung Serenata: ezt a készüléket a Bang&Olufsen hificéggel karöltve tervezte a Samsung. A kijelzője fölötti tárcsával kis tanulás után könnyedén kezelhető a telefon. Félrecsúsztatása után pedig elénk tárul egy nagy méretű hangszóró, ami egy kisebb szobát is képes megtölteni kellemes zenével. 2007-es megjelenésekor még jelentősnek számított a beépített 4GB memóriája, amire leginkább csak zenét lehetett másolni, hiszen kamerája és hagyományos billentyűzete sincs a telefonnak.

• Nokia N90 prototípus: a finn gyártó egyik első okostelefonjának fejlesztői változata 2005-ből. A festetlen műanyag burkolat funkciója mindössze annyi, hogy egyben tartsa a telefont, így sem SIM kártyát behelyezni, sem összecsukni nem lehet. Az oldalán kilógó áramköri lapon a programozáshoz szükséges csatlakozók találhatók. A készülék a kiállítás társrendezője, Csernák Márton magángyűjteményének féltett kincse.

A tárlaton kiállított készülékek rendkívül érzékletesen szemléltetik, hogyan változott a mobiltelefonok formaterve a készülékek használati módjának megváltozásával párhuzamosan, vagyis a szimplán beszélgetésre használt eszköz hogyan változott tartalomfogyasztást-, és előállítást is szolgáló interaktív eszközzé – mondta a megnyitón Beck György, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×