A nézőszám a Művészetek Palotájában (Müpa) már elérte a maximumot, egyre többen váltanak bérletet és válnak állandó látogatójává a programoknak. A koncertlátogatók nyitottak a színházi és az irodalmi programok iránt is, a Müpa közönségét pedig a külföldi művészek is értő befogadóként tartják számon - mondta az elmúlt évek eredményeit értékelve Káel Csaba.

"A nézőszám kérdése azért egyre nehezebb, mert kezdünk a fizikai maximum felé közelíteni, a bérleteladásaink komolyan nőttek" - tette hozzá a szakember. A bérlet kérdése Káel Csaba szerint azért fontos, mert egy biztos bázis: ha egy koncert közönségének több mint a fele bérletes, már csak a másik felére kell a jegyeket eladni, de amit ennél is fontosabbnak tart, az az, hogy

"kialakult a Müpában egy nagyon komoly közösség. Ezt rengeteg külföldi előadó is érzékeli."

Példaként korunk egyik legjelentősebb muzsikusát, Sir Simon Rattle-t említette, aki nemrég adott koncertet a Müpában a Londoni Szimfonikus Zenekar élén. Mint mondta, a muzsikus nemcsak az előadóterem adottságait, hanem a szakértő közönséget is dicsérte, amely mindig elbűvöli.

Webcastos együttműködés

A Müpa vezérigazgatója hozzátette, külföldön is egyre többen követik a webcaston közvetített előadásokat, és tervezik, hogy a világ nagy koncerttermeivel összefogva egy közös felületen mutatják be a közvetítéseket. Szeretnék jobban intézményesíteni az élő webcastok bemutatását és

fontos cél az is, hogy ezek a webcastok eljussanak az iskolákba is.

Itt megemlítette Káel Csaba, hogy a gyermekközönség második generációja nő fel az immár 14 éve működő intézményben. A gyermekfoglalkozások is népszerűek, a babakoncerttől kezdve a kortárs és a klasszikus irodalmat a fiataloknak bemutató programokig.

A mosoly országa kínai közreműködőkkel

Káel Csaba arról is beszélt, hogy a sanghai ünnepelt premier után Budapesten is bemutatják a kínai-magyar együttműködésben készült Lehár Ferenc operettet, A mosoly országát.

A művet tavaly november végén mutatták be először Kínában, kínai és magyar énekesekkel. Az előadást rendező Káel Csaba elmondta, hogy a legtöbb kínai művészt a magyar közönség is láthatja Budapesten. Hozzátette, a kínai előadásról

"többen megállapították, hogy ilyen érzelmi hatást ritkán láttak kínai közönségen, jó páran megkönnyezték az operettet".

Káel Csaba szerint a siker kulcsa abban rejlik, hogy az operett története ma is aktuális, hiszen ez a darab valójában az együttélésről szól, Lehár ezt az örökzöld témát fogalmazta meg a zene nyelvén. Az előadás látványvilága is kínai-magyar együttműködésben készült, lenyűgöző, autentikus jelmezeket láthat majd a közönség a budapesti bemutatón.