Michl József (Fidesz-KDNP) hozzátette, hogy elsőként - hazai forrásból - a kiskastély tetőzetének állagmegóvó munkálatait végzik el, majd uniós támogatással kerül sor a főépület, valamint a kiskastély déli szárnyának teljes felújítására.

A elvégzendő munkák egyik látványos változása lesz, hogy sárga helyett fehér színt kap az épületegyüttes, mivel a falkutatások hat rétegben fehérre festett homlokzatot tártak fel.

A tervek szerint a déli szárnyban látogatóközpontot alakítanak ki, ehhez rendezvényterem is kapcsolódna, így esküvők, családi rendezvények helyszíne is lehet az épületegyüttes.

A termekben az Esterházy-család női tagjainak életútját felidéző kiállítást hoznának létre, valamint diplomáciatörténeti tárlatot alakítanának ki, bemutatva a kastély szerepét a magyar történelemben.

A polgármester tájékoztatása szerint a beruházás költsége 1,5 milliárd forint, ez az első ütemnek tekinthető. Ahhoz, hogy a teljes épületegyüttes elnyerhesse régi pompáját, további 3 milliárd forintra lenne szükség.

Esterházy Miklós (1711-1765), testőrkapitány 1762-ben kapta meg a tatai és gesztesi birtokot, és még ugyanabban az évben megbízta Fellner Jakabot tatai rezidenciája terveinek elkészítésével. Az Esterházy-kastély az Öreg tó melletti romantikus parkban 1765 és 1780 között épült fel, késő-barokk stílusban.

Különleges az eredeti állapotban megmaradt aranyozott és festett faburkolatú, királyi díszebédlő, valamint a hollandi csempés és márványfürdőszoba. A kastély több helyiségében eredeti állapotban vannak a kandallók, a kályhák és a gipszstukkók.

A napóleoni harcok elől ide menekült I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Ludovika királyné. Hetekig a kastélyban laktak, és az uralkodó itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró bécsi, más néven schönbrunni békét.

1848-49-ben a kastélyban éjszakázott Windisgrätz és Haynau, 1897-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban a Tata környéki "Császármanőver" elnevezésű hadgyakorlat idején. 1921 októberében itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

A kastély a II. világháborút követő államosítás után idegszanatóriumként működött. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből. A kastélyban kutatási, felújítási munkák folynak, ám eközben is nyitva áll a látogatók előtt.