A válogatás öt nagyobb tematikus egység köré szerveződik: a műterem-ábrázolásokra és azon belül is elsősorban az aktokra, a népies zsánerképekre, a keleti tárgyakat megjelenítő festményeire, az eszményi otthon bemutatására, valamint a Balatont és a velencei Lidót ábrázoló, az idilli kertet megörökítő tájképeire fókuszál - mondta el Gartner Petra, a tárlat kurátora a tárlatot bemutató hétfői sajtótájékoztatón.

Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy "ez az első olyan tárlat, amelyet kifejezetten a Várkert Bazár számára szerveztek".

Gartner Petra emlékeztetett rá, hogy Csók István számos jelentős munkája több közgyűjtemény állandó kiállításának anyagát gazdagítja, a most nyíló tárlaton azonban ezek közül is többet bemutatnak olyan művek mellett, amelyek évtizedekig magángyűjtemények "rejtett" anyagát képezték. Így lesz látható például a Züzü a tükör előtt, vagy a Sokác lányok idős asszonnyal című munkák.

Mint azt a kurátor kiemelte, a művész a kor divatjának hódolva, szívesen vette magát körül keleti és néprajzi tárgyakkal, ezeket a róluk készült festményekkel összefüggésbe hozva mutatják be a kiállításban, Csók István személyes bútoraival és a művészről készült archív felvételekkel együtt.

Rodics Eszter, a Csók 150 emlékév szervezője elmondta, hogy a 150 éve született festőről egy éven át zajló programsorozattal emlékeznek meg országszerte. Az emlékév eseményeit hétfőn, Csók István sírjának megkoszorúzásával kezdik, majd a születésnapon, február 13-án megnyitják A derűs élet festője című tárlatot a Várkert Bazárban.

Az események sora Csók István mellszobrának avatásával folytatódik a festő cecei emlékházánál, a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsájt ki, de lesz Csók-majális, kamarakiállítás a Szent István Király Múzeumban, vándorkiállítás is a számos egyéb program mellett.

Rodics Eszter arról is beszélt, hogy az emlékév szervezésére a Nemzeti Kulturális Alap 35 millió forintos támogatást nyújtott, ebből 25 milliót a Várkert Bazárban július 5-ig látható kiállításra, 7,5 milliót a cecei emlékház megújítására fordítanak, a fennmaradó részt az év többi rendezvényének költségeire fordítják.

Csók István 1865. február 13-án született a Fejér megyei Sáregresen. A budapesti Mintarajz iskolában kezdte tanulmányait, művészete azonban a Münchenben és Párizsban töltött évek alatt bontakozott ki. Hosszú művészi pályafutása alatt magyarországi és nemzetközi színtéren egyaránt nagy sikereket aratott, alkotásaival számtalan díjat nyert. Főművei már életében közgyűjtemények megbecsült darabjaivá váltak, az Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére is. Munkáit számos kiállításon mutatták be és többször is eredményesen szerepelt a Velencei Biennálén és a világkiállításokon. A magyar művészeti élet nagyjait tömörítő Szinyei Merse Társaság 1920-ban elnökévé választotta, valamint a húszas évek elején a Képzőművészeti Főiskola rektoraként is tevékenykedett. Székesfehérváron még életében utcát és képtárat neveztek el róla.

Életének 96. évében hunyt el Budapesten, 1961. február 1-jén.