A rendezvény bemutatásakor Kecskés Noémi kiemelte: a nyári napforduló Dániában, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban az egyik legkedveltebb és a legnépszerűbb nap, több helyütt nemzeti ünnep is. Az ünnep a fiatalok számára is fontos, mert szerelmi "varázslási" funkciója is van, emellett az északi országok lakói szerint az ezen az éjjelen gyűjtött gyógynövények és virágok titokzatos erővel bírnak.

A múzeum munkatársa emlékeztetett rá: Magyarországon a júniust Szent Iván havának is nevezték. A nyár közepi tűzgyújtás elősegítette, hogy jó termés legyen, megóvott a jégesőtől és nem utolsó sorban a fiatalok a tűz körül szerelmet is "varázsoltak". A Szent Iván tüzében sült alma gyógyító hatással bírt, a tűzcsóvák forgatását pedig dalok is kísérték.

A skanzen kínálatában egyebek mellett svéd májusfaállítás, dán vikingjáték, finn, karjalai, lett dalok szerepelnek, de a látogatók megtudhatják azt is, hogy milyen a norvég dalok és a kelet-európai cigányzene összeházasítása.

A gasztronómia különlegességek között mások mellett a litván sörkocsmát, a lettek sajt- és édességkínálatát és a finnek pop-up éttermét említette Kecskés Noémi.

Hozzátette: a gyerekeket ezúttal is sokféle ügyességi játék és foglalkozás várja, a meséket pedig balti és skandináv népmese képviseli.

A fesztiválszínpadi megnyitón a vendégeket Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia és Svédország nagykövete köszönti.