A színésznőt május 21-én érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Lengyel Erzsi 1929. február 23-án született Nagykátán. Győrben kezdte pályáját, ahol 1945 és 1948 között játszott, az 1948-1949-es évadban a Józsefvárosi Színházban, 1949-től 1951-ig Szegeden szerepelt.

Az 1951-1952-es évadban az Úttörő Színház, 1952 és 1957 között az Ifjúsági Színház, 1957-től 1962-ig a Jókai Színház, 1962 és 1990 között a Thália Színház, az 1998-1999-es évadban a Cigány Színház tagja volt. 1960-ban a Kísérleti Színpad alapító tagja volt. Többféle szerepkört - naiva, szubrett, karakterszerepeket - alakított operettekben és drámai művekben.

Főbb szerepei között volt Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom); Mária (Shakespeare: Vízkereszt); Rozika (Móricz: Úri muri); Magdó (Tamási: Énekes madár); Iluska (Kacsóh: János vitéz); Nyilas Misi (Móricz: Légy jó mindhalálig); Kántorkisasszony (Bródy: A tanítónő); Eszter (Fejes: Rozsdatemető); Édi (Schubert: Három a kislány); Stázi (Kálmán: Csárdáskirálynő); Mi (Lehár: A mosoly országa); Marcsa (Szirmai: Mágnás Miska); Betty Chumley (Chase: Barátom, Harvey); Szabina (Márai: A kassai polgárok).

Számos filmben, köztük az Ifjú szívvel (1953), a Budapesti tavasz (1955), a Külvárosi legenda (1957), a Micsoda éjszaka (1958), az Alázatosan jelentem (1960), az Angyalok földje (1962), A holtak visszajárnak (1968), a Gyula vitéz télen-nyáron (1970), az Utazás a koponyám körül (1970), a Keménykalap és krumpliorr (1978) és a Boldogtalan kalap (1980) című alkotásokban is láthatta a közönség.

1953-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki.