A magyar rendező az Ezüstmedvét átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. "Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok" - mondta Fliegauf a Berlinale Palast színpadán. "Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - fűzte hozzá, miután átvette a díjat Aszgar Farhádi zsűritagtól, egyben iráni rendezőtől, aki tavaly Nader és Simin: Egy elválás története című alkotásával a fődíjat elvitte.

A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel.

Az Aranymedvét 1951 óta ítélik oda a legjobb versenyben lévő alkotásnak, míg az Ezüstmedvét 1956-ban óta a legjobb színésznek és színésznőnek ítélték oda, 1965 óta a filmek is kaphatnak Ezüstmedvét. 1999-ig a verseny különdíjnak nevezték, általában az egyéni hangvételű alkotások kapták meg az elismerést. Az ezredforduló óta Grand Prix néven osztják ki, Fliegaufhoz hasonlóan Tarr Béla is nagydíjat kapott 2011-ben A torinói lóért. Ezüstmedve jár még a legjobb filmzenének, a legjobb forgatókönyvnek és a legjobb rövidfilmnek is.

Fliegauf még két díjat kapott Berlinben. A Berlinálén szombat délután, a hivatalos esti Aranymedve-díjátadót megelőzően a független zsűrik is díjazták a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott filmeket: Fliegauf Csak a szél című, csütörtökön levetített filmje kapta meg az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet németországi csoportjának díját, és Peace Film Award Initiative díjat is.

A zsűri indoklásában azt méltatta, hogy a roma család mindennapjainak részesévé teszi a nézőt, de kiemelték Lovasi Zoltán operatőr munkáját is. A nemzetközi emberi jogi szervezet egyébként 2005 óta díjazza a Berlinale legjobbnak ítélt filmjét.

A rendező a díj átvételekor köszönetet mondott kollégáinak és mindenkinek, aki részt vett a filmben. Külön kiemelte, hogy "mialatt a filmen dolgoztam, sok csodálatos emberrel találkoztam, akik szociális munkásként, önzetlenül segítik a romákat, és szeretném, ha ez a nagy figyelem rájuk irányulna".

"Beszélték, de nem mertem elhinni, hogy tényleg kapok díjat" - nyilatkozta Fliegauf Bence a 3Sat helyszíni gyorselemző műsorában. Elmesélte a film keletkezésének történetét, miszerint egy éjjel felébredt, és hallotta a torkolattüzet. "Számomra mindig nagyon jó jel, ha rémálomból riadok: az egy jelzés, hogy csinálnom kell egy filmet" - mondta.

A riporternő ezután azt szerette volna tudni, hogy miután Magyarországról, erről a gyilkosságsorozatról és Orbán Viktorról is sokat lehet hallani a médiában, milyen a hangulat most Magyarországon?

"Azért nem az a jellemző Magyarországon, hogy embereket csak úgy lelőnek" - válaszolta Fliegauf. "A romagyilkosságok esetében kisült a rasszizmus. A populista politika a szavazatok érdekében természetesen kihasználja az idegengyűlöletet, de én nem szeretnék bekapcsolódni ezekbe a politikai játszmákba. Ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás. Inkább kérdéseket próbálok feltenni és nem válaszokat adni. Szerintem a művészettel foglalkozó embereknek ez a dolguk."