A veszprémi Gizella-napokat Szent István király feleségére emlékezve tartják május 7-10. között, ami idén egybeesik a sólyi oklevél kiadásának jubileumával. Az 1009-ben keletkezett adománylevélben Szent István király négy vár (Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád) megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága alá.

Az MKPK közlése szerint a kettős ünnep alkalmából Veszprémbe érkezett a Szent Korona hiteles másolata, melyet körmenetben visznek fel a szentmisére. Boldog Gizella karereklyéjét, melyet a veszprémi székesegyházban őriznek, szintén kihelyezik a liturgia idejére.

Gizella 980 körül született II. Henrik bajor herceg lányaként, esküvőjüket a későbbi Istvánnal 996-ban tartották. A veszprémi püspök volt a királyné gyóntatóatyja és koronázó főpapja. Gizella felépíttette Veszprémben a székesegyházat és apácazárdát alapított. A vezetésével készült miseruha a magyar királyok koronázási palástja lett, amin szerepel I. István, Imre herceg és Gizella királyné portréja. Ez az egyetlen hiteles ábrázolás a királyi család tagjairól.

A királyi párnak több gyermeke is született, ám a felnőttkort csak Imre herceg élte meg, aki egy vadkanvadászat során vesztette életét. István halála után Gizella a bajor Passauban kolostorba vonult, itt halt meg 1059-ben. 1975-ben avatták boldoggá. Sírja búcsújáró hely.