Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Elhunyt Csingiz Ajtmatov

Hetvenkilenc éves korában egy nürnbergi klinikán kedden elhunyt Csingiz Ajtmatov kirgiz író - közölte a bajorországi kórház.

A világhírű író halálát hírügynökségi jelentések szerint az okozta, hogy súlyos tüdőgyulladás következtében a tüdeje felmondta a szolgálatot.

Ajtmatovot május 19-én szállították Németországba tüdőgyulladás és veseelégtelenség tüneteivel. A nürnbergi klinikán az intenzív osztályon ápolták, és hetek óta mesterséges kómában tartották.

Az írót repülőgéppel szállították Nürnbergbe Oroszországból, ahol egy filmforgatásra érkezett május 5-én a Volga-vidéki Kazanyba (Tatárföld Moszkvától 800 kilométerre keletre fekvő fővárosába). Másnap azonban rosszul lett, és az ottani orvosok veseelégtelenséget állapítottak meg nála. Ajtmatov a Rosszija televíziós csatorna forgatócsoportjával utazott Tatárföldre, hogy dokumentumfilmet forgassanak az Évszázadnál hosszabb ez a nap című, világhíres regény írójáról.

A kisregényeivel (Dzsamila szerelme, A versenyló halála, A fehér hajó) a 60-70-es években befutott kirgiz író a zürichi Unionsverlag kiadó közlése szerint már áprilisban is kórházi kezelésre szorult egy brüsszeli klinikán, szédülési rohamok és más, a cukorbetegségéből eredő tünetek miatt.

Május végén jelentették be, hogy Ajtmatov kirgiz írót irodalmi Nobel-díjra jelöli a türk nyelvcsaládhoz tartozó országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×