Az oktatási tárca közleménye szerint a miniszter a bírálóbizottság javaslata alapján és a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács jóváhagyásával döntött a kinevezésről.

Alföldi Róbertnek a jövő év első felében együtt kell működnie a Nemzeti Színház leköszönő vezetőjével, Jordán Tamással, és ez idő alatt önállóan kell előkészítnie a 2008/2009-es évadot.

Az új főigazgató a szerkezeti átalakításig, de legfeljebb 2013. július végéig látja el a feladatot.

A Nemzeti Színház igazgatói posztjára öten pályáztak, köztük Alföldi Róberten, a Bárka Színház igazgatóján kívül Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Szűcs Miklós, a Budapesti Kamara Színház vezetője és Hudi László, az Alternatív Színházak Szövetségének elnöke.

Alföldi Róbert Jászai-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett színész, rendező. 2006 óta a Bárka Színház igazgatója.

Lapozzon, mert a következő oldalon megtudhatja, miért döntött úgy tíz évvel ezelőtt Alföldi Róbert, hogy többet nem hajlandó igazgatói posztra pályázni!A színész-rendező-igazgató egy korábbi, az InfoRádiónak adott interjúban úgy fogalmazott: végtelen nagy szerencséje volt a szakmai életével. Részlet a tavaly februári interjúból, melyet Alföldi Róbert azután adott az InfoRádiónak, hogy kinevezték a Bárka Színház igazgatójává:

- A kétszeri - egyébként csaknem tíz évvel ezelőtti - sikertelen színigazgató-választás után azt mondta, hogy soha többet. Akkor volt ennyire hirtelen a haragja vagy komolyan úgy gondolta, hogy soha többet?

- Akkor azt mondtam, hogy soha többet nem pályázok, és nem azt, hogy soha többet színházigazgatás. Abban biztos voltam, hogy még egyszer nem vagyok hajlandó kitenni magam a pályáztatással járó őrületnek. A Bárka esetében is ragaszkodtam ehhez. Felkért a társulat igazgatónak, aztán az önkormányzat is, végül a testület azt mondta, pályázatot fognak kiírni, induljak. Erre én azt válaszoltam, hogy nagyon megtisztelő, de köszönöm, ebben az esetben engem nem érdekel a Bárka. Sok okom volt rá, hogy ezt válaszoljam. Először is az Új Színház-pályázattal kapcsolatos élményeket máig őrzöm, másodszor Csányi János szerződése nem lejárt, hanem ő maga mondott le, harmadrészt akkor már mindenki tudta, hogy a társulat felkért engem. Úgy ítéltem meg, hogy tisztességesebb, ha mindkét fél nyíltan vállalja egy ilyen helyzetben, azt, amit akar. És mivel erre volt törvényi lehetőség, én lettem az igazgató.

- Tehát ha pályáznia kellett volna, akkor inkább kihagyta volna a lehetőséget?

- Igen, akkor nem pályázok.

- Karakteres rendezőként ismertük meg, de ameddig nem volt igazgató, nem kérdeztük, mit gondol más rendezőkről. Nem könnyű kitalálni, kiket hív majd.

- Biztos, hogy olyan rendezőket hívok, akik hozzám hasonlóan nagyon "valamilyenek". Megosztók, hatással vannak a nézőkre. Részleteket azonban nem árulhatok el, hiszen van, akivel beszéltem, és van, akivel még nem sikerült. Ez nem ködösítés, természetes, hogy az ember szeretné alaposan átgondolni, mit tervez. Nagyon fontos, hogy a színészek közül mindenkinek legyen arra lehetősége, hogy kipróbálja, mit tud, mit bír.A Nemzeti Színház igazgatói 1837 óta

Pesten, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán 1837. augusztus 22.-én nyílt meg az első állandó magyar színház, a Pesti Magyar Színház (1840 óta Nemzeti Színház). Első igazgatója Bajza József volt.

1837 és 1849 között több igazgató váltotta egymást a színház élén, néhányan közülük többször is vezették a színházat.

1838 Ilkey Sándor
1838-1839 gróf Ráday Gedeon
1839 Nyáry Pál (három hónapig)
1839-1840 Ilkey Sándor
1841-1842 Simontsis János
1842-1845 Bartay Endre (bérlő-igazgató)
1844-1848 gróf Ráday Gedeon (főigazgató) (1847-1848. Bajza József, aligazgató)
1849 Kirchlehner Ferenc
1849-1852 Simontsis János
1852-1854 gróf Festetics Leó (intendáns)
1854-1860 gróf Ráday Gedeon (intendáns)
1854-1855 Nyéky Mihály
1860-1862 Nyéky Mihály
1862-1869 Radnótfáy Sámuel
1869-1870 Zichy Antal
1870-1873 Orczy Bódog
1873-1878 Szigligeti Ede
1875-1884 Podmaniczky Frigyes (intendáns)
1878-1894 Paulay Ede (alatta intendások voltak: 1886-1888. Keglevich István, 1888-1891. Beniczky Ferenc)
1894-1900 gróf Festetics Andor
1900-1902 Beöthy László
1902-1908 Somló Sándor.

1908-tól 1964-ig a mai Blaha Lujza téren, a Népszínház épületében működött a Nemzeti Színház. (Az épületet 1965-ben lebontották.)

További igazgatók:
1908-1916 Tóth Imre (1912-1917. gróf Bánffy Miklós intendáns)
1917-1922 Ambrus Zoltán
1922-1932 Hevesi Sándor
1932-1933 Márkus László
1933-1935 Voinovich Géza (kormánybiztos)
1935-1944 Németh Antal
1944 Kovách Aladár (hét hónapig)
1944 Kiss Ferenc (három hónapig)
1945-1962 Major Tamás
1962-1964 Meruk Vilmos.

1964-1966 között a Nagymező utcai volt Petőfi Színházban, 1966 júliusától a Hevesi Sándor téri átépített Magyar Színház épületében játszott a Nemzeti Színház társulata.

Igazgatói voltak:
1964-1971 Both Béla
1971-1978 Marton Endre
1978-1979 Nagy Péter
1979-1982 Sziládi János
1982-1989 Malonyay Dezső
1989-1991 Csiszár Imre
1991-1999 Ablonczy László
1999-2000 Iglódi István.
2000. szeptember 1.-től a Hevesi Sándor téri Nemzeti Színház (Pesti) Magyar Színház néven működik tovább.

2000. szeptember 28. Schwajda György kormánybiztos az új színház felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, a színház igazgatója.
2002. március 15. A pesti Duna-parton megnyílt az új Nemzeti Színház.
2002. május 30. Huszti Péter, az Rt. vezérigazgatója, a színház igazgatója, majd ügyvezető főigazgató
2002. június 13. Bosnyák Miklós ügyvezető igazgató
2003. január 1. óta Jordán Tamás, az Rt. vezérigazgatója, a színház főigazgatója.
(forrás: MTI)