A részvétel jelentősen meghaladta a legutóbbi, 2023 decemberében tartott parlamenti választáson mért adatokat. Akkor 18 óráig a választópolgárok 51,93 százaléka járult az urnákhoz.

Vladimir Dimitrijevic, a Köztársasági Választási Bizottság elnöke szerint a szavazás a legtöbb helyen rendben zajlott, a kisebb szabálytalanságokat a helyi választási bizottságok megoldották. A szavazóhelyiségeken kívül történt incidensek ügyében a rendőrség és az ügyészség illetékes - közölte.

A választásmegfigyelő szervezetek ugyanakkor számos szabálytalanságról számoltak be, köztük a szavazólapok lefényképezéséről, a választókra gyakorolt nyomásról, valamint arról, hogy egyes helyeken akadályozták a megfigyelők munkáját.

A szavazóhelyiségek bezárását követően fokozott rendőri jelenlétről számoltak be Belgrád központjában. A Köztársasági Választási Bizottság épületének környékére a csendőrség több járművét is riasztották, a környező utcák egy részét lezárták. A helyszíni beszámolók szerint fekete ruhát és kapucnit viselő férfiak csoportja vonult végig a belvárosi Terazije téren a parlament előtti, a kormány támogatói által elfoglalt terület irányába. A rendőri készültség okáról egyelőre nem adtak hivatalos tájékoztatást.

A kormányellenes egyetemista mozgalom eközben arra szólította fel a belgrádiakat, hogy ne gyülekezzenek azokon a helyeken, ahol jelentős rendőri erőket vagy egyenruhát nem viselő embereket látnak.

Az egyetemisták arra kérték a lakosságot, hogy a választási nap végén is őrizzék meg a nyugalmat, és kerüljék az esetleges összetűzéseket. A figyelmeztetésben konkrét helyszíneket nem neveztek meg.

A választáson 6 451 292 állampolgár rendelkezett szavazati joggal, aki országszerte 8392 szavazóhelyiségben adhatta le voksát.

Közben Aleksandar Vucic, az Egyesült Szerbia lista vezetője belgrádi értékelésében arról beszélt, hogy várakozásai szerint a Diáklista lesz az új parlament legnagyobb politikai ereje.

A szerb politikus szerint a lista akár a kormányalakításhoz szükséges 126 mandátumot is jóval meghaladó többséget szerezhet, miközben az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) mindössze 105 képviselői helyhez juthat

Választási rendszer

A 250 tagú törvényhozás mandátumaiért 18 lista összesen 2418 jelöltje indult, közülük kilenc nemzeti kisebbségi lista volt. A pártoknak és választási szövetségeknek a szavazatok legalább három százalékát kell megszerezniük a parlamentbe jutáshoz, a nemzeti kisebbségi listákra azonban kedvezményes szabályok vonatkoznak. Esetükben az úgynevezett természetes választási küszöb érvényesül, a mandátumok elosztásakor pedig a rájuk leadott szavazatokat 1,35-ös szorzóval veszik figyelembe.

A választás legfőbb tétje az volt, hogy folytatódik-e a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette politikai erők kormányzása, vagy az egyetemista tiltakozások nyomán létrejött választási lista és az ellenzéki erők képesek lesznek változást elérni a szerbiai politikában.

A szavazás előzetes eredményei a késő esti órákban várhatók.