Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Lángoló autó a tüntetõk és rohamrendõrök összecsapása közben az egykori sárgamellényes mozgalom által a megélhetési problémák miatti tiltakozásul meghirdetett és a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tüntetõ középiskolások közös demonstrációján Párizsban 2026. október 17-én.
Nyitókép: Yoan Valat

Elképesztő számok a francia zavargásokról, Emmanuel Macron: szégyen és düh uralkodik

1500 üzletet fosztottak ki, 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan a franciaországi zavargások után. Emmanuel Macron elnök szerint „szégyenérzet és düh uralkodik” amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat követően a megélhetési problémák elleni tiltakozásul szervezett országos megmozdulást zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.

„Mindannyian dühöt és szégyent érzünk ma este” – mondta a köztársasági elnök vasárnap este sugárzott tízperces televíziós beszédében. Emmanuel Macron elítélte „az ultrabaloldali csoportosulások” és „a hozzájuk csapodó számos bűnőző” általi féktelen erőszakot a francia városokban.

Üzleteket fosztottak ki, középületeket, boltokat, városházákat támadtak meg – emlékeztetett Emmanuel Macron.

„Ezeket a képeket látva mindannyian azt kérdezzük, hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal”

– fogalmazott az államfő, példaként említve a limoges-i városháza felgyújtását, a lyoni turisztikai hivatalban történt gyújtogatást, a marseille-i városházába történt behatolást és a bordeaux-i prefektusi hivatal elleni támadást.

„Semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza, semmi sem menti fel” ezeket a cselekményeket – mondta az elnök.

Ugyanakkor „soha nem szabad összekevernünk a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak” – tette hozzá.

Az államfő átláthatóságot ígért a szombaton alkalmazott rendfenntartói stratégiával kapcsolatban, arra kérve a kormányt, és elsősorban Laurent Nunez belügyminisztert, hogy vonják le a tanulságokat, kijelentve, hogy egyértelmű válaszokat vár.

A köztársasági elnök bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban összehívja valamennyi politikai pártot, valamint a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, az önkormányzati és a parlamenti képviselőket is, hogy megoldásokat találjanak a társadalmi követelésekre.

A következő napokban a prefektusok „döntéseket fognak hozni városaink védelme érdekében, beleértve egyes gyülekezések betiltását is” – jelentette be az államfő.

Emmanuel Macron felszólította a pártokat, a szakszervezeteket és a diákszervezeteket, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakot.

„Az országnak rendre és nyugalomra van szüksége, nem eszkalációra” – jelentette ki, és azt kérte, hogy a hat hónap múlva esedékes elnökválasztást megelőző kampány a vitákról, s ne a rendzavarásról és a pusztításról szóljon.

Miközben szombaton országszerte a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.

A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerin

a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki. A déli Marseille-ben a hatóságok több mint 30 ezer fosztogatót számoltak össze.

A belügyminisztérium vasárnapi esti összesítése szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan. A zavargások és a fosztogatások Franciaország két legnagyobb városában, Párizsban és Lyonban, vasárnap is folytatódtak, miközben a politikai elit magyarázatokat és felelősöket keresett a megmozdulást követő kaotikus állapotok miatt.

A városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet a második egymást követő napon vetették be a hatóságok a fővárosban – közölték hivatalos források. A République téren és a környező utcákban avatkoztak be, ahol egész nap feszültség uralkodott: több száz, arcát eltakaró, feketébe öltözött kapucnis rendbontó összecsapott rendfenntartókkal, akik vízágyúkkal és könnygázzal válaszoltak.

A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során

a környéken ismét megjelentek fosztogatók, akik élelmiszer- és ruházati boltok kirakatait betörték, és elvittek, amit találtak.

Hasonló jelenetekről érkeztek hírek a közép-franciaországi Lyonból is.

A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen a közösségi oldalain közzétett felvételen elítélte a kialakult „mély válságot”, amely szerinte „fenyegetést jelent a demokráciára”. Ő is, és a kormány is egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártot és vezetőjét, a szombati párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért.

A szombati országos demonstráció szervezőinek az volt a célja, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozó megmozdulásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítse a diákokat más elégedetlen társadalmi csoportokkal, az egykori sárgamellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel. Országszerte a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon, Párizsban a 110 ezres menet incidensek nélkül vonult végig délután a városban.

A tömegeket vonzó tüntetések és az azokat kísérő erőszak nem ritka Franciaországban, rendszeres volt a sárgamellényesek megmozdulásain 2018-2019-ben, majd a nyugdíjreform elleni demonstrációkon. A szombaton tapasztalt káoszra azonban a francia politikusok szerint még nem volt példa.

Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint „egész utcákat módszeresen feldúltak” a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte: a rendőri erőknek nem voltak megfelelő eszközei ahhoz, hogy véget vessenek az éjfélig tartó fosztogatásoknak. Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan pedig már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amelyek már a tüntetések előtt elkezdődtek.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×