Szeptember 18-20. között regionális és országos törvényhozási választások lesznek Oroszországban, és az elmúlt hetek eseményei alapján úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin elszánta magát a tényleges ellenzék maradékának felszámolására, ugyanis az egyik előző nagy kihívója, Borisz Nagyezsin elhagyni kényszerült az országot, a Kremlből irányított igazságszolgáltatás pedig törvényen kívül helyezte az utolsó valódi ellenzéki párt, a Jabloko Duma-listáját – írja a Portfolio.

A „külföldi ügynöknek” minősített, valójában független közvélemény-kutató intézet, a Levada Központ Vlagyimir Putyin népszerűségének érezhető csökkenését mérte. És bár a megkérdezettek 74 százaléka továbbra is helyesli az elnök tevékenységét, a korábbi szintekhez képest ez egyértelmű visszaesés. Az orosz államfő támogatottsága ilyen alacsonyan vagy ennél alacsonyabban 2022 februárjában volt utoljára (71 százalékon), pont akkor, amikor elindult a „különleges katonai művelet”, vagyis az offenzíva Ukrajna ellen.

Az invázió megindulása után Putyin népszerűsége rögtön felment 80 százalék fölé, egészen idén év elejéig 80 százalék fölött maradt (Putyin népszerűségének maximuma 87 százalék volt). Áprilisban és májusban aztán az elnök elfogadottsága 79 százalékosra csökkent, majd júniusra 74 százalékosra, és ezt a szintet őrizte júliusban is.

Az elnök támogatottságának csökkenése mögött több ok is állhat:

• az ukrán mélységi csapások miatt már az átlagemberek is a bőrükön érezhetik a háborút, megrengett a lakosság biztonságérzete;
• üzemanyaghiány alakult ki az olajfinomítókra, olajraktárakra mért dróncsapások nyomán;
• a háború a gazdaságra is rányomja a bélyegét, a 2024-es 4,9 százalékos GDP-növekedés 2025-re 1 százalékos ra csökkent, és a termelés jelentős hányadát a hadiipar viszi el;
• illetve az orosz haderő is csak nagyon lassan tud haladni Ukrajnában, ritkán ér el valódi harctéri sikereket;
• és a lakosságon kezdhet eluralkodni a „háborús fáradtság”, tekintve, hogy már 4 éve húzódik a konfliktus.

Többen is rebesgetik az utóbbi időben, hogy az orosz hadsereg létszámhiánya miatt újabb tömeges mozgósítás jöhet, hasonló a 2022 őszihez. Az akkori részleges mozgósítás nagyon népszerűtlen volt az orosz lakosság körében, katonakorú fiatalok – főleg diplomások és képzett szakemberek – százezrei hagyták el Oroszországot. Sőt, sok katonakorú férfi már most elkezdhetett külföldre menni, vagy ezt tervezi. Az orosz Szövetségi Vámszolgálat augusztus 18-i jelentése szerint például mindössze 24 óra alatt 20 ezer ember kelt át Oroszország és Grúzia egyetlen nyitva tartó határátkelőhelyén, a Verhnij Larsz ellenőrzőpontnál.

A külföldön működő orosz ellenzéki portál, a Meduza június végén arról írt Kreml-közeli források alapján, hogy egy lehetséges mozgósításról már „minden szinten tárgyalnak”, bár akkor még nem született döntés. A források szerint a mozgósításra leghamarabb októberben kerülhet sor, miután lefutottak a szeptemberi választások. A The Wall Street Journal arról írt, hogy emelkedésnek indultak az ingatlanárak az elmúlt hetekben Grúziában és Örményországban, részben amiatt, hogy a lakástulajdonosok orosz emigránsok új hullámára számítanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hetek óta hangoztatja, hogy tömeges mozgósítás következhet Oroszországban. A Kreml nevében azonban Dmitrij Peszkov szóvivő határozottan elutasította, hogy Moszkva mobilizációt tervez: szerinte ez csak az ukrán rezsim által terjesztett álhír, amellyel Oroszországot akarják destabilizálni.

Putyinnak az ellenzékével is meg kell még küzdenie, és úgy tűnik, mindenképpen el akarja kerülni,

hogy a néhány hét múlva esedékes választásokon érdemi támogatottságot szerezzenek olyan politikusok és politikai erők, amelyek még nem állnak a Kreml kézivezérlése alatt, és nyilvánosan ellenzik a háborút. Például Borisz Nagyezsgyint, aki el akart indulni ellene a 2024-es elnökválasztáson, csak aztán az ajánlásai nagy részét érvénytelennek nyilvánították, előbb „külföldi ügynöknek” nyilvánították, ezzel kizárva az indulásból, majd rövid időre letartóztatták. Szibériai fogsága során bizonyítottan novicsokkal próbálta őt megmérgezni az orosz titkosszolgálat, az FSZB.

Nagyezsgyint rövid fogva tartás után kiengedték, de aztán egy hivatalos regisztrációs oldalon (egyfajta ügyfélkapun) az jelent meg, hogy megtiltották neki az ország elhagyását. Mikor ez a tiltás lekerült az oldalról, Nagyezsgyin üzenetnek vélte, hogy most megengedik számára, hogy elhagyja az országot, és ha ezt nem teszi, súlyosabb következményekkel számolhat. Az ellenzéki politikus így is tett, és augusztus 3-án már Párizsból jelentkezett be.

Az egyetlen mérhető támogatottsággal rendelkező, a háborút ellenző ellenzéki párt, a Jabloko választási listájának bejegyzését a legfelsőbb bíróság augusztus 10-én törölte. Ez ugyanakkor nem érinti az egyéni választókerületben induló jelölteket, illetve a párt regionális parlamenti listáit. A Duma 450 mandátumából 225-öt lehet egyéni választókerületekben megszerezni, azonban ilyen kerületet a „győztes mindent visz” elve miatt a Jabloko aligha tud szerezni.

Augusztus 17-én az orosz legfelsőbb bíróság jóváhagyta korábbi ítéletét, ezért a Jabloko listájának törlése jogerőre emelkedett. A bíróság épülete előtt több tucat szimpatizáns várakozott, közülük több mint 80-at a hatóságok őrizetbe vettek, majd elengedtek. Augusztus 20-án a párt moszkvai vezetője, Kirill Goncsarov úgy nyilatkozott, hogy augusztusban több mint 8000-en kérték felvételüket a pártba, amelynek jelenleg mintegy 4000 tagja van.

A Jabloko elleni fellépés nem ért véget a párt országos listájának törlésével. Augusztus 17-én 11 év 1 hónap börtönbüntetésre ítélték a párt egyik alelnökét, Lev Sloszberget, mivel állítólag hamis híreket terjesztett és lejáratta az orosz fegyveres erőket. A Rogyina augusztus 21-én keresetet nyújtott be, hogy a Jabloko Pszkovi területi helyi parlamenti listáját is töröljék a nyilvántartásból – ez az öt orosz régió közül az egyik, amelyben az ellenzéki párt elindul, és az egyetlen, amelyben jelenleg is van képviselete.