A Fekete-tenger délnyugati partján, Szevasztopoltól öt kilométerre délre a milétosziak által az i.e. V. században alapított város romjai, amelyeket egyesek ukrajnai Pompejiként is emlegetnek, 2013-ban kerültek fel a világörökségi listára, röviddel azelőtt, hogy az orosz haderők 2014-ben elfoglalták a félszigetet. A városnak a középkorban is jelentős építészeti emlékei többnyire a bizánci korból származnak.

„A rendelkezésre álló információk szerint, amelyeket műholdas felvételek is megerősítenek, a helyszínen engedély nélküli ásatások, nagyszabású építkezések folytak, és több műalkotást áthelyeztek” – olvasható az UNESCO jegyzékében.

A dél-koreai Puszanban tartott ülésén a Világörökségi Bizottság úgy ítélte meg, hogy

a helyszín „veszélyben van eredetiségének és integritásának az új építkezések miatti jelentős csökkenése” és „a túlzott ásatások” miatt,

„Üdvözöljük a döntést” – reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. „Az Oroszország által ideiglenesen megszállva tartott ukrajnai Krímben található ingatlan állandó fenyegetésnek van kitéve, és sorozatos károsodást és pusztulást szenved el az orosz megszálló hatóságok részéről” – tette hozzá.

A puszani tanácskozáson Rinat Aljautdinov, Oroszország állandó UNESCO-képviselője kijelentette, hogy országa nem ismeri el a döntést. Biztosított arról, hogy országa mindent megtesz a helyszín megőrzése érdekében. Kijelentette, hogy szerinte a Kherszonészoszt „ma fenyegető fő veszély az ukrán állandó terrortámadásaiból ered”.

Az UNESCO eddig három ukrajnai helyszínt vett fel a veszélyeztetett helyszínek listájára – közölte az ukrán külügyminisztérium: a kijevi székesegyházat és a kolostorépületeket, valamint Lviv (Lemberg) és Odessza történelmi városközpontját.

Ukrajna kulturális öröksége 2022, az orosz invázió kezdete óta pusztításnak van kitéve. A legutóbbi kárt szenvedett emblematikus helyszín a szintén a világörökségi listán szereplő világhírű kijevi barlangkolostorban található Mária elszenderülése-székesegyház volt, amelyet orosz találat ért júniusban.

Az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben energiablokád alá vette a Krímet, a félszigetet ellátó létesítményeket és olajszállító kamionokat támadva. Június elején regionális szükséghelyzetet hirdettek ki a félszigeten az üzemanyag- és áramhiány kezelésére.