Az általános felvételi eljárásban összesen 140 427 jelentkező vett részt, közülük 71 467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A szeptemberben induló tanévben 10-ből 8 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait állami finanszírózásban. A friss adatokat az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tette közzé.

Az egyes intézmények képzéseiről és ponthatárairól itt írtunk részletesen. A ponthatárokat itt lehet lekérdezni, egyetemenként és szakonként lebontva.

A legnépszerűbb képzési területek idén

• a gazdaságtudományok (21 274 felvett hallgató),
• a pedagógus képzés (16 199),
• a műszaki tudományok (13 314),
• a bölcsészettudomány (9855) és informatika (7753),
• a társadalomtudomány (7447),
• az orvos és egészségtudomány (7432).

A top szakok a felvett diákok száma alapján

• a gazdálkodás és menedzsment szak (5929),
• a mestertanár képzés (3845),
• a jogász (3811),
• az ápolás és betegellátás (3185),
• a kereskedelem és marketing (3036),
• a gyógypedagógia (2800).

A tanárképzés a létszámot tekintve folyamatosan növekedik, ebben az évben 16 199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre.

Tanitó (2039) és osztatlan tanárképzésbe (2617) idén rekord számú diák érkezik, összesen 4656 hallgatóval.

A felvett diákok számát tekintve a legtöbb diákot idén is az ELTE fogadja 13 723 hallgatóval, de a top 10 listában 3 műszaki fókuszú egyetem is helyet kap.

A legmagasabb pontszám idén a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra kellett, 477, ezt követte az ELTE jogász 467, a PPKE jogász 467, a PPKE pszichológia 462, a Corvinus nemzetközi tanulmányok angol nyelven 459, valamint az ELTE pszichológia 455 ponttal.

Az idei felvételi eljárásban nagyon szoros együttműködésben alakították ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium-, az Oktatási Hivatal- és a felsőoktatási intézmények vezetői a ponthatárokat valamint a végleges felvehető létszámokat – írta a szaktárca a közleményben.

„A 2026-os tanév nemcsak a felvételi eredmények miatt jelent mérföldkövet. Az új tanévvel megkezdődik a magyar felsőoktatás megújítása is. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a hallgatók korszerű, a 21. század kihívásaira felkészítő képzésben részesüljenek, miközben a magyar felsőoktatás ismét szervesen kapcsolódik az európai és nemzetközi tudományos, valamint felsőoktatási térhez. Ennek érdekében

a minisztérium átfogó fejlesztéseket készít elő, amelyek erősítik az egyetemek szakmai autonómiáját, hallgatóközpontúságot, javítják az oktatás minőségét, bővítik a nemzetközi együttműködéseket, és kiszámítható, átlátható működési környezetet teremtenek a magyar felsőoktatás számára”

– fogalmaztak. Idézték Katz Sándor felsőoktatási államtitkárt, aki kiemelte: „a megújítást az érintettek bevonásával kívánjuk végrehajtani. Fontosnak tartjuk, hogy már a felvételi első pillanatától megismerjük a fiatalok véleményét és ötleteit, hiszen a jövő felsőoktatását velük együtt kell alakítanunk.”

Mint közölték, a felsőoktatás megújítása hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe: célja, hogy a hazai egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket biztosítsanak a hallgatók számára.