Infostart.hu
eur:
366.85
usd:
333.85
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Sobor Dávid, a Székely Nemzeti Tanács ügyvédje, Kovács Elvira, a szerbiai képviselõház alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja, Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, Szili Katalin volt házelnök, korábbi miniszterelnöki fõtanácsadó és Csóti György nemzetpolitikai tanácsadó (b-j) A magyar autonómia esélyei a Kárpát-medencében címû pódiumbeszélgetésen a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2026. július 23-án.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Magyar autonómiatörekvések – így látják a helyzetet a Tusványoson

Az uniós szabályozás, a közösségi akarat valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.

Szili Katalin volt házelnök, korábbi miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: az autonómia nem célja, hanem eszköze a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradásának. Eléréséhez szerinte az lenne a leghatékonyabb nemzetközi segítség, ha az Európai Unió kötelezővé tenné a tagországok számára az őshonos kisebbségek államalkotó tényezőként történő elismerését.

Felidézte: a kisebbségvédelem ma az Európa Tanács által három évtizede elfogadott keretegyezményen és nyelvi chartán alapul, amelyeket ideje lenne finomítani. Ezeket a jogi kereteket az Európai Unió is kötelezőnek tekinti, de betartásukat nem tudja és nem is szándékszik kikényszeríteni, a Minority SafePack vagy a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottság például arra hivatkozva „sepri le az asztalról”, hogy a nemzeti kisebbségek védelme tagállami hatáskörbe tartozik – tette hozzá.

Szili Katalin szerint a nemzetközi keretek javítása mellett

fontos megértetni az adott ország többségi társadalmával, hogy az autonómia nem jelent elszakadást,

ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem Magyarország dolga az autonómia kivívása, ahhoz egységes közösségi akarat szükséges, amelyet Budapest támogathat.

A volt miniszterelnöki főtanácsadó úgy értékelte: az Orbán-kormányoknak az utóbbi 16 évben sikerült a nemzetet újraegyesíteni, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetpolitika ügye az új kormány által meghirdetett rendszerváltás áldozatául eshet.

„Félek, hogy a fürdővízzel együtt a nemzetet is kiöntik” – mondta Szili Katalin a Tusványoson.

Kovács Elvira, a szerbiai képviselőház alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja a kisebbségi közösség egységes fellépésének fontosságát hangoztatta az autonómia többségi elfogadtatásában. Felidézte: hosszú folyamat előzte meg Szerbiában a közösség kulturális autonómiáját érvényesítő Magyar Nemezti Tanács jogi keretének megalkotása a délszláv háborúk idején indult közösségi kezdeményezéstől, első 2002-es kisebbségi kerettörvényen, a 2006-os, a kisebbségeket kollektív jogokkal rendelkező államalkotó tényezőként elismerő alkotmányon át a nemzeti tanácsok 2010-es megválasztásáig.

Megjegyezte: mivel Szerbia még csatlakozásra vár,

az európai uniós nyomás is segítette a nemzeti közösségeket, rákényszerítve például Belgrádot egy kisebbségi akcióterv elfogadására.

Fodor Gábor volt oktatási miniszter is arról beszélt, hogy az uniós csatlakozás folyamata számos kelet-közép-európai országban előrelépést hozott a kisebbségi jogok terén, legalábbis a kommunista diktatúrák időszakához képest. Az Brüsszellel folytatott jogviták sikeres lefolytatásához meg kell érteni, az unió aggodalommal tekint a kisebbségekre, mert elszakadástól fél, másrészt a balti államok és Ukrajna példájából kiindulva attól tart, hogy az oroszok ürügyként használhatják a beavatkozásra a belső etnikai feszültségeket.

Fodor Gábor szerint a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések érvényesítésében megkerülhetetlen tényező az adott állam viszonyulása a kisebbségekhez, amit nagy mértékben befolyásolhat az, hogy tagja-e a kormánynak a közösségi képviselet.

Sobor Dávid, a Székelyföld területi autonómiáját zászlajára tűző Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jogi képviselője a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről beszélt, amellyel a felezárkóztatási (kohéziós) támogatások igazságosabb elosztását, a nemzeti régiók hátrányos megkülönböztetésének megakadályozását próbálják elérni.

A tusványosi pódiumbeszélgetésen moderátorként részt vevő Csóti György nemzetpolitikai tanácsadó összegzése szerint az autonómiaküzdelem sikere a közösség elszánt akaratán, az adott ország jogrendszerén, illetve külső nyomást érvényesíteni képes nemzetközi kereteken múlik.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×