Átfogó atomenergia-ügyi együttműködésben állapodott meg az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia.

N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, egyetemi tanár az egyezséggel kapcsolatban az InfoRádióban sietve leszögezte,

a nukleáris program nem egyenlő azzal, hogy valakinek atomfegyvere van vagy a megszerzésére törekszik, Magyarországon is létezik a Paksi Atomerőmű.

Ám ami a kérdés „atomfegyveres” részét illeti, felidézte, Donald Trump első elnöksége alatt sikerült Izrael és négy arab állam részvételével tető alá hozni az Ábrahám-megállapodást, amely egyrészről szólt Izrael elismeréséről, másrészről bizonyos juttatások jártak ennek fejében az érintett országoknak, átütő siker viszont az lett volna, ha sikerül Szaúd-Arábiát rávenni, hogy állapodjon meg Izraellel.

„Na most, a szaúdiaknak akkor három követelésük volt, és ezeknek az egyike volt az, hogy indíthassanak polgári célú nukleáris programot, ehhez kellett volna az Egyesült Államok támogatása, amit nem sikerült megszerezni, ráadásul a szaúdiak követelése összekapcsolódott a palesztin államiság követelésével is, illetve lépések megtételével afelé. A Biden-elnökség alatt ugyan folytatódtak ezek a tárgyalások, de nem történt semmi, és végül most jutottak el oda, hogy az Egyesült Államok beleegyezett, hogy különválasztja a palesztin államiság kérdését a szaúdi nukleáris programétól” – írta le a folyamatot N. Rózsa Erzsébet.

Ebben a helyzetben azonban tudni kell, hogy az arab országok közül a Perzsa-öbölben egyedül az Egyesült Arab Emírségekben működik egy négy blokkból álló atomerőmű, ott azonban a létesítéshez az volt a feltétel, hogy

• az ország hozzájárul ahhoz, hogy akár váratlanul is nagyon szigorú nemzetközi ellenőrzések történhetnek, illetve
• nem történik urándúsítás az ország területén, hanem a fűtőanyagot kapják, és a kiégett fűtőelemeket elszállítják (akár csak Pakson).

A mostani szaúdi megállapodásból az utóbbi pontot kihagyják, ami a szakértő szerint több szempontból is aggályos:

1. Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös több alkalommal is kijelentette, hogy ha az Öbölben szemben levő Iránnak atomfegyvere lesz vagy kiderül, hogy nukleáris programot folytat, akkor bizony Szaúd-Arábia is megindul a nukleáris fegyverkezés irányába.
2. Elindulhat egy nukleáris fegyverkezési verseny az egész térségben, ami beláthatatlan következményekkel jár.

Korábban ezt a kérdést Izrael úgy kezelte, hogy „bombázók szálltak fel és láttak munkához”. Ezzel kapcsolatban N. Rózsa Erzsébet rámutatott: Izrael határozottan ellenzi, hogy egy ilyen program elkezdődjön, hisz nincs előzetes garancia arra, hogy egy nukleáris program polgári vagy katonai célúvá válik-e később. Aktuálisan persze nincsenek izraeli reakciók, de ha élesedik a helyzet, a szakértő szerint erőteljesen fog jelezni Izrael.

Hogy az amerikai-szaúdi megállapodásba mit tesz bele az arab ország, arról is keveset tudni, de ezzel megerősödik az USA és Szaúd-Arábia közötti szövetség épp az iráni háború idején – beruházások is lesznek –, és azt sem szabad elfelejteni, hogy ha akarna, vehetne Szaúd-Arábia máshonnan is nukleáris technológiát, eddig legalábbis vehetett; ezzel kapcsolatban N. Rózsa Erzsébet még azt is megjegyezte, hogy az Irán elleni amerikai háborúnak épp az a célja, hogy ne dúsíthasson Irán uránt, se polgári, pláne ne katonai célra, ennek fényében pedig meglehetősen kérdéses, hogy ugyanezt megengedné a szemközti Szaúd-Arábiának.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.