A miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón közölte: zajlik a korábbi kormányzati tevékenység átvilágítása, és az állami tulajdonban lévő, korábban Szijjártó Péter alá tartozó Eximbankot érintő négy, összesen mintegy ezermilliárd forintos ügyben tett feljelentést a nap folyamán a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.

„Nem maradhatnak következmény nélkül a közpénzekkel való visszaélések, a politikai alapon kiosztott előnyök és az átláthatatlan állami döntések” – fogalmazott Magyar Péter. Mint mondta, a magyar cégek nemzetközi terjeszkedésének elősegítésére hivatott Eximbank átvilágítása során kiderült, hogy „több esetben finoman szólva gyanús körülmények között helyezett ki hatalmas összegeket a pénzintézet. Talán nem túlzás azt állítani, hogy

az állami Eximbank gyakorlatilag a NER-es érdekcsoportok, oligarchák egyfajta magánbankjaként működött”

– mondta a kormányfő.

1. Sofitel-pojekt, 59 milliárd forintos ügy (Tiborcz István)

Közölte: hűtlen és hanyag kezelés, valamint más bűncselekmények gyanújával feljelentést tettek a Tiborcz István köréhez köthető Sofitel-szállodaprojekthez nyújtott 59 milliárdos hitelnyújtás miatt, amelyben két nap alatt született meg a támogatási döntés egy bonyolult ügyben, egy 140 oldalas dokumentum kapcsán. Magyar Péter szerint felmerül a kérdés, „ki sürgette, ki engedélyezte a belső szabályoktól való eltéréseket, és nem egy előzetes politikai döntéshez alakították-e az ügymenetet, a gombhoz varrták-e a kabátot, sürgették-e valakik az ügyet, és ha igen, kik és miért?”

2. Duna Aszfalt, 126 milliárd forintos ügy (Zambia–Kongó, Szijj László)

Második ügyként – amelyben hűtlen és hanyag kezelés, illetve hivatali visszaélés miatt tettek feljelentést – a Duna Aszfalt afrikai infrastruktúra-fejlesztési projektjének 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozását említette a kormányfő. Elmondta: a projekt során egy Zambiát a Kongói Demokratikus Köztársasággal összekötő gyorsforgalmi utat és hidat építettek 101 milliárd forintos, 80 százalékos magyar állami garanciavállalás mellett, miközben évek óta nem költött a kormány az ilyen létesítmények hazai felújítására. Felidézte: ez idő alatt mindkét állam az Eximbanknál is a legmagasabb kockázatú, befektetésre nem ajánlott „bóvli” kategóriába tartozott. A nyereség a magánvállalkozóé lett volna, de ha bedől a projekt, a magyar adófizetők fizetik ki, a kockázatokat államosították – mondta.

3. Dunakeszi Járműjavító, egyiptomi vasútikocsi-projekt: 576 milliárd forintnyi hitelkihelyezés

Harmadikként a Dunakeszi Járműjavító 576 milliárd forintos projektjét említette, amelynek célja az volt, hogy orosz részvétellel 1300 vasúti kocsit értékesítsenek Egyiptomba. Mint a kormányfő mondta, az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt a partner kiszállt az ügyletből, a magyar vállalkozás pedig nem sokkal később csődbe ment. A szerződés szerinti teljesítési határidő nemsokára lejár, de több mint kétszáz kocsit még nem szállítottak le, a nem teljesítés kockázatát a magyar emberek, a magyar állam viseli – fogalmazott, jelezve, hogy a kormány keresi a helyzet megoldásának lehetőségét. Magyar Péter megjegyezte: a csőd előtt még gyorsan 10 milliárd forintnyi osztalékot kifizetett tulajdonosainak a vállalkozás, amely még abban az évben is kifizetett kétmilliárdot az eredménytartalékból, amikor 15 milliárdos mínuszt termelt. Tájékoztatása szerint az ügyben hűtlen és hanyag kezelés, valamint csődbűncselekmény miatt tett feljelentést a gazdasági tárca. Az üzleti kudarc a MÁV működését is veszélyeztette – mondta.

4. Egymilliárd eurónyi szabad felhasználású hitel Észak-Macedóniának 3,25 százalékkal

Negyedikként Magyar Péter az Észak-Macedóniának nyújtott mintegy egymilliárd eurós szabad felhasználású hitel ügyét említette, amelyet jóval kedvezőbb kamat mellett folyósítottak (3,25 százalékos), mint amilyennel a magyar emberek vagy az állam hitelhez juthatott. A miniszterelnök megjegyezte: több mint 90 milliárd forintos terhet ró a teljes állami kezességvállalás mellett zajló ügylet kamatkiegyenlítése a magyar büdzsére. A hitel teljes kockázatát az előző kormány által a magyar állam vállalta. Nagy titkolózás kísérte az ügyletet, az észak-macedóni sajtóból lehetett többet megtudni róla, a magyar kormány mindent titokban intézett – mondta.

Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy kormánya nem akar és nem is fog „ítéletet hirdetni vagy mondani” ezekben az ügyekben, viszont minden szükséges segítséget megadnak ahhoz, hogy kiderüljön, történtek-e bűncselekmények, ha igen, milyenek, illetve hol van az adófizetők pénze.

Újságírói kérdésre, miszerint az Eximbank-ügyben felvethető-e Szijjártó Péter büntetőjogi felelőssége, Magyar Péter azt mondta: vizsgálat tárgya, hogy milyen utasításokat adott. A politikai felelőssége egyértelmű. A hatóságoknak kell kiderítenie, ki mire adott utasítást. „Nagyon leterheltek lesznek a hatóságok, amelyek nagyon várták, hogy politikai ukázok nélkül vizsgálódhassanak” – mondta.

A kérdésre, hogy mi történik Szijjártó Péter BYD-munkavállalása kapcsán, Magyar Péter elmondta: rövidesen tájékoztatást adnak erről. Lesz ezzel kapcsolatos szabályalkotás, ahogy más EU-tagállamokban is van

– mondta.

Olyan kérdés is elhangzott, hogy bármilyen ügyben meggyanúsítható-e Orbán Viktor, amire Magyar Péter azt mondta: „nem tudok erre válaszolni, nem is az én dolgom, hanem a jogászoké, hatóságoké”. Majd hozzátette: „az mondjuk furcsa lenne, ha a maffiafőnök nem lenne felelős a maffia tetteiért, de a részletek felfejtése a hatóságok dolga. Sok minden arra utal, hogy szervezett bűnözői csoport tagjaiként működtek bizonyos politikusok, volt vezetőjük is, de én nem prejudikálok. A hatóságoknak könnyebb eljutni először a kishalakhoz, aztán majd mennek felfelé. Az NKA-nál is ez zajlik épp, nem ismerem a részleteket, de a logikából ez tűnik ki.”