Baloldali, népjóléti ígéretek sokaságát tette az új brit munkáspárti miniszterelnök, Andy Burnham – köztük: áfacsökkentés, energiaár-kedvezmény –, de mint Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában rámutatott, Jolly Joker kérdés, hogy betartásukra honnan lesz pénz.

„Azt mondja, hogy például a digitális személyazonosító projekt – amit elődje, Keir Starmer nagyon nagy népszerűtlenség mellett megpróbált bevezetni – pénzeit erre át tudnák csoportosítani. Vannak viszont ezzel kapcsolatban olyan vélemények, amelyek szerint arra nem is tettek félre pénzt, fedezetlen program volt, úgyhogy egyelőre fel kell mérni a kincstár lehetőségeit, és meg kell nézni” – kommentálta a helyzetet Gálik Zoltán.

Rámutatott, az új kormányfő a gazdasági növekedésből származó plusz bevételeket is a bejelentett célok elérésére fordítaná, abban reménykednek, hogy az elmúlt évek kiszámíthatatlan növekedési viszonyai után nyugodtabb évek jönnek, a gazdaság stabil növekedési pályára áll, vagyis Andy Burnham úgy érezheti, hogy „kinövekedheti” az ország a szükséges forrásokat.

Ehhez persze szükséges a docens szerint, hogy a világjárvány után energiaválság és háborúk se legyenek, és sikeres legyen az iparpolitika teljes átalakítása.

„Rengeteg mindenről van szó, a félvezetőgyártásról, a mesterséges intelligenciáról, a járműgyártás megreformálásáról, a zöldenergia bevezetéséről, a klímapolitikai célok eléréséről, sőt Andy Burnham még az északi-tengeri olaj- és gázfúró mezők visszakapcsolását is ígérte, annak ellenére, hogy benne volt a Munkáspárt programjában, hogy újakat nem nyitnak, de a régieket valahogy megpróbálják megint bekapcsolni, összekapcsolni. Erre Donald Trump amerikai elnök is felkapta a fejét, hogy nahát, ez nem is olyan rossz politika, úgyhogy figyelnek nagyon. Úgyhogy ezzel próbálkozik most az új miniszterelnök” – ecsetelte az Arénában Gálik Zoltán.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült, nézze, hallgassa meg a teljes beszélgetést!