Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Maszúd Peszeskján iráni elnök beszédet mond a dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevû elitalakulatának egykori parancsnoka halálának hatodik évfordulója alkalmából a teheráni Khomeini imám nagymecsetben tartott ünnepségen 2026. január 1-jén. Szulejmánival 2020. január 3-án célzott csapással végzett az amerikai légierõ az iraki fõváros, Bagdad repülõterén.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Iráni elnök: szégyelljük magunkat a nép előtt

Az iráni elnök bocsánatot kért szerdán mindazoktól, akiket érintettek a december végén kitört tüntetéssorozat és az azok miatti hatósági intézkedések. Az ország vezetése nem keresi a konfliktust az irániakkal – jelentette ki.

„Szégyelljük magunkat a nép előtt, és kötelességünk segíteni mindenkinek, akinek baja esett” – jelentette ki Maszúd Peszeskján az iszlám forradalom 47. évfordulója alkalmából Teheránban elmondott beszédében, amelyben egyúttal nemzeti egységre szólított föl.

Bár az államfő hangot adott ama véleményének is, miszerint a megmozdulásokat „a nyugati propaganda” szította, kifejezte „mély fájdalmát” a tüntetések és az azt követő megtorlások miatt, jóllehet a biztonsági erők szerepére nem tért ki.

Az országban december végén törtek ki tüntetések a rossz gazdasági helyzet miatt, és a megmozdulások hamarosan országos méretűvé duzzadtak, a hatóságok pedig válaszul erőszakkal léptek fel a tiltakozókkal szemben.

Teherán szerint a tüntetésekkel összefüggésben mintegy háromezren vesztették életüket, iráni emberi jogi szervezetek szerint viszont ez a szám megközelíti a hétezret, az áldozatok pedig zömmel tüntetők.

Az iráni állami televízió képsorai alapján szerdán több tízezren vonultak utcára a forradalom évfordulóját ünnepelve, helyi beszámolók szerint azonban még kedd éjjel is tiltakozások voltak, amelyeken mások között Ali Hamenei ajatollahot, az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét is szidalmazták.

Szerdai beszédében Peszeskján kitért az iráni atomprogramra is, és elismételte: hazája továbbra sem törekszik nukleáris fegyverek előállítására. Hozzátette, hogy bár Teherán kész alávetni magát az ügyben „bármilyen vizsgálatnak” atomprogramja békés voltára vonatkozóan, hangsúlyozta: "nem fog engedni a túlzó követeléseknek sem".

„Hazánk nem enged az agressziónak, de folytatjuk a párbeszédet minden szomszédunkkal a régiós biztonság és béke érdekében” – mondta. Az Egyesült Államok és Európa szemére vetette, hogy „szavaik és tetteik a felhúzták Iránnal szemben a bizalmatlanság falát”, amely gátolja a nukleáris tárgyalások sikerét.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.

Jön egy választás, amelyen a Fidesz legyőzheti a Tiszát

Október 4-én időközi önkormányzati képviselő-választást tartanak Nagykáta 5. számú egyéni választókerületében. Bár a szavazás eredménye a testületi többség erőviszonyait nem befolyásolja, az összecsapás túlmutat a városhatáron: a kormánypárti jelölttel szemben a helyi Tisza Sziget támogatását élvező civil induló áll rajthoz.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Trump-szorosnak nevezi a Hormuzi-szorost az amerikai elnök

Trump-szorosnak nevezi a Hormuzi-szorost az amerikai elnök

Irán ragaszkodik a Hormuzi-szoros újranyitásával kapcsolatos feltételeihez – jelentette ki Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy Teherán nem fordít hátat a diplomáciának, de jogaiból sem enged. Irán Katar közvetítésével terjesztette elő javaslatát a szoros egy héten belüli megnyitására, amelyet azonban Donald Trump amerikai elnök elutasított, sőt a Hormuzi-szorost "Trump-szoros" néven szerepeltette egy közzétett térképen. Teherán az újranyitásért cserébe többek között a tengeri blokád feloldását és az iráni olajexportra vonatkozó szankciók enyhítését kérte. Az iráni hatóságok eközben figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy súlyos következményekkel járhat, ha nem egyeztetik előre áthaladásukat a szoroson.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×