Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.75
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltõ Dánia miniszterelnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az uniós tagállamok csúcstalálkozója után Brüsszelben 2025. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Lapértesülés: rendkívüli EU-csúcs lehet a héten a Trump–Grönland ellentét miatt

Az európai vezetők a következő napokban személyes tanácskozást tartanának, hogy megvitassák, miként reagáljanak az amerikai elnök hétvégi kijelentésére.

Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői a következő napokban találkoznak, hogy megvitassák, milyen választ adjanak az amerikai adminisztráció azon kijelentésére, amely szerint az Egyesült Államok megerősített biztonsága nem lehetséges anélkül, hogy Grönlandot ne tudja a saját részének.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az után kezdeményezte a rendkívüli ülés megtartását, hogy az EU-nagykövetek vasárnap Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák Donald Trump szombati kijelentését, amely szerint megvásárolja Grönlandot, és vámokkal sújtja azokat az uniós országokat, amelyek az útjába állnak ennek az elképzelésnek.

Egy EU-tisztviselő és egy, a szervezésre rálátó diplomata szerint a csúcstalálkozót csütörtökön tarthatják – írja a Politico beszámolója alapján a Portfolio.

A tisztviselő arról tájékoztatta a brüsszeli lapot, hogy az uniós tagországok vezetőinek találkozója szigorúan személyes részvételhez kötött lesz, nem pedig virtuális konferenciahívás formájában tartják, ami azt jelzi, nagyon fontos tanácskozást készítenek elő.

(A nyitóképen: Mette Frederiksen dán miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállamok csúcstalálkozója után Brüsszelben, 2025. december 19-én.)

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×