Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Donald Trump amerikai elnök rendkívüli sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Házban 2025. június 27-én, a szövetségi bíróságok beavatkozási lehetőségének korlátozásáról szóló legfelsőbb bírósági döntés meghozatala után. Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepet is betöltő legfelsőbb bíróság döntése értelmében túllépték hatáskörüket azok a szövetségi bírák, akik megakadályozták a „születés jogán járó állampolgárság (birthright citizenship) gyakorlatának megszüntetésére vonatkozó kormányzati intézkedés hatályba lépését.
Nyitókép: MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas

Megrendült a németek bizalma a Trump vezette Egyesült Államokban – Franciaországot tekintik az első számú partnernek

Fordult a kocka a németek körében az első számú kül- és biztonságpolitikai szövetséges megítélésében. Egy éve még az Egyesült Államok állt az első helyen, mára viszont egy friss felmérés szerint kénytelen volt átadni helyét Franciaországnak.

A szóban forgó felmérést a Körber Alapítvány megbízásából a Forsa közvélemény-kutató intézet végezte. A válaszokból kitűnt, hogy Donald Trump elnöksége óta a németek jóval kritikusabban ítélik meg az Egyesült Államokat.

A válaszadók 73 százaléka rossznak tartja a kétoldalú kapcsolatokat az „új” Amerikával, és mindössze 27 százalék volt ellenkező véleményen.

Egy évvel ezelőtt az értékelés szinte teljes egészében fordított volt, akkor még 74 százalék minősítette jónak Németország és az Egyesült Államok kapcsolatait. A Biden–Trump váltás eszerint nem tett jót a kétoldalú viszonynak.

A megkérdezettek 35 százaléka válaszolta csupán, hogy továbbra is az amerikai nukleáris ernyőre kellene támaszkodni. Ugyanakkor mintegy háromnegyedük javasolta azt, hogy Németországnak a francia és a brit nukleáris ernyő védelmére kell törekednie.

Az elmúlt három évvel ellentétben a németek immár nem az Egyesült Államokat, hanem Franciaországot tekintik országuk legfontosabb külpolitikai partnerének. A válaszadók 46 százaléka vallotta ezt, míg az Egyesült Államokat csak 26 százalék favorizálta.

Oroszországnak ebből a megközelítésből elenyésző hányadban, csak az AfD radikális jobboldali, illetve a 2024-ban alakult radikális baloldali párt hívei köréből jutott hely.

A felmérésből kitűnt az is, hogy a németek megosztottak abban a kérdésben, vajon országuknak aktívabb szerepet kellene betöltenie a nemzetközi válságok rendezésében. A válaszadók 48 százaléka sürgetett nagyobb szerepvállalást, míg 43 százalék ellenezte ez.

Azt ugyanakkor

az egyértelmű többség elutasította, hogy Németország a gazdasági vezető szerep mellett katonai téren is vezető szerepvállalásra törekedjen.

A válaszadók többsége, csaknem 50 százaléka az Ukrajna elleni orosz háborút tartotta a német politika előtt álló legnagyobb kihívásnak. Az orosz elnökben a többség egyáltalán nem bízik, 76 százalék szerint Vlagyimir Putyin kizárólag győzelemre törekszik az Ukrajna ellen indított háborújában.

Mindössze 21 százalék volt azon a véleményen, hogy Putyin érdekelt a tárgyalásos rendezésben.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×