Infostart.hu
eur:
355.55
usd:
305.62
bux:
131283.06
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Donald Trump amerikai elnök rendkívüli sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Házban 2025. június 27-én, a szövetségi bíróságok beavatkozási lehetőségének korlátozásáról szóló legfelsőbb bírósági döntés meghozatala után. Az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepet is betöltő legfelsőbb bíróság döntése értelmében túllépték hatáskörüket azok a szövetségi bírák, akik megakadályozták a „születés jogán járó állampolgárság (birthright citizenship) gyakorlatának megszüntetésére vonatkozó kormányzati intézkedés hatályba lépését.
Nyitókép: MTI/EPA/ABACA pool/Yuri Gripas

Megrendült a németek bizalma a Trump vezette Egyesült Államokban – Franciaországot tekintik az első számú partnernek

Fordult a kocka a németek körében az első számú kül- és biztonságpolitikai szövetséges megítélésében. Egy éve még az Egyesült Államok állt az első helyen, mára viszont egy friss felmérés szerint kénytelen volt átadni helyét Franciaországnak.

A szóban forgó felmérést a Körber Alapítvány megbízásából a Forsa közvélemény-kutató intézet végezte. A válaszokból kitűnt, hogy Donald Trump elnöksége óta a németek jóval kritikusabban ítélik meg az Egyesült Államokat.

A válaszadók 73 százaléka rossznak tartja a kétoldalú kapcsolatokat az „új” Amerikával, és mindössze 27 százalék volt ellenkező véleményen.

Egy évvel ezelőtt az értékelés szinte teljes egészében fordított volt, akkor még 74 százalék minősítette jónak Németország és az Egyesült Államok kapcsolatait. A Biden–Trump váltás eszerint nem tett jót a kétoldalú viszonynak.

A megkérdezettek 35 százaléka válaszolta csupán, hogy továbbra is az amerikai nukleáris ernyőre kellene támaszkodni. Ugyanakkor mintegy háromnegyedük javasolta azt, hogy Németországnak a francia és a brit nukleáris ernyő védelmére kell törekednie.

Az elmúlt három évvel ellentétben a németek immár nem az Egyesült Államokat, hanem Franciaországot tekintik országuk legfontosabb külpolitikai partnerének. A válaszadók 46 százaléka vallotta ezt, míg az Egyesült Államokat csak 26 százalék favorizálta.

Oroszországnak ebből a megközelítésből elenyésző hányadban, csak az AfD radikális jobboldali, illetve a 2024-ban alakult radikális baloldali párt hívei köréből jutott hely.

A felmérésből kitűnt az is, hogy a németek megosztottak abban a kérdésben, vajon országuknak aktívabb szerepet kellene betöltenie a nemzetközi válságok rendezésében. A válaszadók 48 százaléka sürgetett nagyobb szerepvállalást, míg 43 százalék ellenezte ez.

Azt ugyanakkor

az egyértelmű többség elutasította, hogy Németország a gazdasági vezető szerep mellett katonai téren is vezető szerepvállalásra törekedjen.

A válaszadók többsége, csaknem 50 százaléka az Ukrajna elleni orosz háborút tartotta a német politika előtt álló legnagyobb kihívásnak. Az orosz elnökben a többség egyáltalán nem bízik, 76 százalék szerint Vlagyimir Putyin kizárólag győzelemre törekszik az Ukrajna ellen indított háborújában.

Mindössze 21 százalék volt azon a véleményen, hogy Putyin érdekelt a tárgyalásos rendezésben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtti beszéde az Országgyűlésben: más állami tisztségekre is kiterjedhet a 8 éves időkorlát

Magyar Péter napirend előtti beszéde az Országgyűlésben: más állami tisztségekre is kiterjedhet a 8 éves időkorlát

Megkezdődött az új országgyűlési ciklus harmadik parlamenti ülése, napirend előtt Magyar Péter felszólalásával. A kormányfő közölte: a 8 éves korlátot kiterjesztik más vezető állami tisztségekre is, hogy a pártérdek, a hatalmi érdek és a magánérdek jobban szétválasztható legyen. „Olyan ember ne jöjjön politikusnak, aki ebből akar meggazdagodni” – mondta. Megvolt az első komoly szócsata is, a frakcióvezetők reakciójára a miniszterelnök is válaszolt. Alaptörvény-módosítás is jön, felállítanak öt vizsgálóbizottságot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Egész Ukrajna elpusztításával fenyegetőzik Moszkva, de valami nagyon hiányzik - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Egész Ukrajna elpusztításával fenyegetőzik Moszkva, de valami nagyon hiányzik - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Az egyre fokozódó, orosz energetikai infrastruktúrát érő dróntámadások miatt Szergej Lavrov, a Kreml külügyi tárcájának vezetője ismételten felszólította az ukrajnában dolgozó külföldi diplomatákat a menekülésre, mivel Moszkva a tervek szerint folyamatosan lőni fogja az ukrán városokat. Mindeközben egyre több elemző véli úgy, hogy az ukrán dróntermelés felpörgetése valóban hátrányba helyezheti az oroszokat. A front környéke továbbra is az új fegyverek tesztpályájaként funkcionál, de mostmár egyre inkább az ukrán hazai technológiát tesztelik ott, nem a nyugatit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×