Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
330.36
bux:
123153.89
2026. március 4. szerda Kázmér
Emberek leadják a szavazatukat a hágai fõpályaduvaron kialakított szavazóhelyiségben 2025. október 29-én, amikor elõrehozott parlamenti választást tartanak Hollandiában. A választásokra azért kerül sor, mert június 3-án a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetõje kiléptette a 2023. novemberi választásokon gyõztes pártját a négypárti kormánykoalícióból.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht

Súlyos döntés előtt Hollandia

Előre hozott parlamenti választások kezdődtek szerdán Hollandiában, miután június elején felbomlott a kevesebb mint egy éven át kormányzó négypárti kormánykoalíció.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott választásokon 27 párt 1116 jelöltje verseng a 150 helyért a parlament alsóházában, a Tweede Kamerben. A legtöbb mandátumot megszerző párt kapja meg az esélyt a kormány megalakítására.

Idén mintegy 13,4 millió fő, a felnőtt lakosság közel 91 százaléka jogosult szavazni. Közülük körülbelül 360 ezer a 18 évét betöltő első szavazó. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a holland szavazók átlagéletkora jelenleg 51,1 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 49,5 évvel, és a 30 évvel ezelőtti 45,3 évvel. Az idén választásra jogosultak 28 százaléka 65 év feletti, szemben a 30 évvel ezelőtti 18 százalékkal.

Az országban 10 031 szavazóhelyiséget nyitottak, köztük 47-et vasútállomásokon az ingázók érdekében. A legtöbb szavazóhelyiség reggel 7:30 és 21:00 óra között tart nyitva.

A holland Szabadságpártból (PVV), a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártból, az Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű pártokból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg elhúzódó tárgyalásokat követően. A kormány kevesebb, mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legutóbbi, a 2023. november 22-i választásokon győztes holland Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból. A PVV vezetője, Geert Wilders azért léptette ki pártját a kormánykoalícióból, mert úgy látta, meghiúsulnak a „valaha volt legkeményebb menekültpolitikát” megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×