Infostart.hu
eur:
383.77
usd:
330.17
bux:
108570.17
2025. december 9. kedd Natália
Emberek leadják a szavazatukat a hágai fõpályaduvaron kialakított szavazóhelyiségben 2025. október 29-én, amikor elõrehozott parlamenti választást tartanak Hollandiában. A választásokra azért kerül sor, mert június 3-án a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetõje kiléptette a 2023. novemberi választásokon gyõztes pártját a négypárti kormánykoalícióból.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht

Súlyos döntés előtt Hollandia

Előre hozott parlamenti választások kezdődtek szerdán Hollandiában, miután június elején felbomlott a kevesebb mint egy éven át kormányzó négypárti kormánykoalíció.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott választásokon 27 párt 1116 jelöltje verseng a 150 helyért a parlament alsóházában, a Tweede Kamerben. A legtöbb mandátumot megszerző párt kapja meg az esélyt a kormány megalakítására.

Idén mintegy 13,4 millió fő, a felnőtt lakosság közel 91 százaléka jogosult szavazni. Közülük körülbelül 360 ezer a 18 évét betöltő első szavazó. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a holland szavazók átlagéletkora jelenleg 51,1 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 49,5 évvel, és a 30 évvel ezelőtti 45,3 évvel. Az idén választásra jogosultak 28 százaléka 65 év feletti, szemben a 30 évvel ezelőtti 18 százalékkal.

Az országban 10 031 szavazóhelyiséget nyitottak, köztük 47-et vasútállomásokon az ingázók érdekében. A legtöbb szavazóhelyiség reggel 7:30 és 21:00 óra között tart nyitva.

A holland Szabadságpártból (PVV), a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártból, az Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű pártokból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg elhúzódó tárgyalásokat követően. A kormány kevesebb, mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legutóbbi, a 2023. november 22-i választásokon győztes holland Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból. A PVV vezetője, Geert Wilders azért léptette ki pártját a kormánykoalícióból, mert úgy látta, meghiúsulnak a „valaha volt legkeményebb menekültpolitikát” megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Közlekedési háború: behajtani tilos táblák miatt megy az adok-kapok

agglomeráció
Közlekedési háború: behajtani tilos táblák miatt megy az adok-kapok

A XXIII. kerületi önkormányzat egyes utakon behajtani tilos táblákkal korlátozná a forgalmat a reggeli csúcsidőben Soroksár és Dunaharaszti között. A dunaharaszti polgármester azt tartaná ideálisnak, ha mindenki számára észszerű kompromisszum alakulna ki, a soroksári polgármester viszont azt kifogásolja, hogy a dunaharasztiak nem teljesítették azokat az intézkedéseket, amelyekre korábban ígéretet tettek a nagy forgalom csillapítása érdekében.

Szakértő: három kulcs van Európa kezében az ukrajnai békefolyamatban

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint van egyfajta feszültség a békefeltételek kapcsán az Egyesült Államok és Ukrajna között, és az európai országok valamiféle támogatást, hátteret próbálnak adni Ukrajnának, hogy Ukrajna ellenálljon az amerikai nyomásnak, és a saját feltételei szerint tudjon haladni.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×