Infostart.hu
eur:
360.62
usd:
309.6
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik
Emberek leadják a szavazatukat a hágai fõpályaduvaron kialakított szavazóhelyiségben 2025. október 29-én, amikor elõrehozott parlamenti választást tartanak Hollandiában. A választásokra azért kerül sor, mert június 3-án a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetõje kiléptette a 2023. novemberi választásokon gyõztes pártját a négypárti kormánykoalícióból.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht

Súlyos döntés előtt Hollandia

Előre hozott parlamenti választások kezdődtek szerdán Hollandiában, miután június elején felbomlott a kevesebb mint egy éven át kormányzó négypárti kormánykoalíció.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott választásokon 27 párt 1116 jelöltje verseng a 150 helyért a parlament alsóházában, a Tweede Kamerben. A legtöbb mandátumot megszerző párt kapja meg az esélyt a kormány megalakítására.

Idén mintegy 13,4 millió fő, a felnőtt lakosság közel 91 százaléka jogosult szavazni. Közülük körülbelül 360 ezer a 18 évét betöltő első szavazó. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a holland szavazók átlagéletkora jelenleg 51,1 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 49,5 évvel, és a 30 évvel ezelőtti 45,3 évvel. Az idén választásra jogosultak 28 százaléka 65 év feletti, szemben a 30 évvel ezelőtti 18 százalékkal.

Az országban 10 031 szavazóhelyiséget nyitottak, köztük 47-et vasútállomásokon az ingázók érdekében. A legtöbb szavazóhelyiség reggel 7:30 és 21:00 óra között tart nyitva.

A holland Szabadságpártból (PVV), a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártból, az Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű pártokból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg elhúzódó tárgyalásokat követően. A kormány kevesebb, mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legutóbbi, a 2023. november 22-i választásokon győztes holland Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból. A PVV vezetője, Geert Wilders azért léptette ki pártját a kormánykoalícióból, mert úgy látta, meghiúsulnak a „valaha volt legkeményebb menekültpolitikát” megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések
Cikkünk frissül

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.

Szlávik János elmondta, mit kell tudniuk a nyaralást tervezőknek a hantavírusról

Vizsgálják, hogy a múlt héten evakuált óceánjáró hajón terjedő hantavírus egy emberre ragályosabb változat-e – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője. Beszélt arról is, hogy van-e hantavírus járvány, és Dél-Amerikába biztonságos-e utazni.
A nagy tagállamok és az Európai Bizottság együtt csinálnák meg a 11 ezer milliárd eurós EU-s Wall Streetet

A nagy tagállamok és az Európai Bizottság együtt csinálnák meg a 11 ezer milliárd eurós EU-s Wall Streetet

Az EU hat legnagyobb gazdaságának pénzügyminiszterei a hónap végén Berlinben egyeztetnek a tőkepiaci unió legvitatottabb kérdéseiről, köztük egy megerősített uniós pénzügyi felügyelet létrehozásáról. A cél egy egységesebb európai pénzügyi piac kialakítása, amely a háztartások mintegy 11 ezer milliárd eurónyi bankbetétjéből több magántőkét csatornázna be a gazdaságba. A kezdeményezést az teszi sürgetővé, hogy az EU-nak egyszerre kell finanszíroznia a gazdasági modernizációt, a versenyképességi fordulatot és a növekvő védelmi kiadásokat. A nagy tagállamok külön egyeztetése ugyanakkor feszültséget kelt, mivel kisebb országok attól tartanak, hogy az E6-csoport megkerüli az érdekeiket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×