A Die Welt alapján az index.hu azt írja, hogy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal számára a német tartományok 2023 májusa és 2025 októbere között 9640 gyanús esetet jelentettek. Ebből 568 személynél igazolták, hogy ukrán állampolgárság mellett vagy kizárólag magyar állampolgársággal rendelkeznek.

Az esetekre először 2022-ben derült fény, amikor Baden-Württemberg tartományban észrevették, hogy

egyes ukrajnai menekültek szinte kizárólag magyarul beszélnek és magyar tolmácsot igényelnek.

A meghallgatások során kiderült, hogy néhány érintett a rossz magyarországi pénzügyi helyzet miatt pályázik német szociális juttatásokra.

A dolog ellen azért lépnek fel, mert EU-polgárok (így a magyar állampolgárok is) nem jogosultak az ukrán háborús menekülteknek járó ideiglenes védelemre és az azzal járó automatikus támogatásokra.

Az érintetteknek a magyar állampolgárság igazolása után el kell hagyniuk Németországot, kivéve, ha munkával rendelkeznek, vagy saját maguk tudják fedezni megélhetésüket.

A hátteret Balogh Péter, az ELTE kutatója szerint az adja, hogy az érintettek közül sokan a kárpátaljai magyar ajkú kisebbséghez tartoznak, akik a kettős állampolgársági program révén jutottak magyar útlevélhez. Sokan közülük roma származásúak, akik a kutató szerint a diszkrimináció elől vándoroltak Nyugat-Európába.