Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A túszalku bejelentését ünneplik emberek a Túszok terén Tel-Avivban 2025. október 9-én. Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet hajnalban megállapodott a tûzszünet és a túszalku elsõ szakaszáról az egyiptomi Sarm es-Sejkben.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Izraeli béketárgyalások: az első lépés biztató, de két tűzszünet kútba esett már – figyelmeztet a szakértő

Az Izrael és a Hamász által aláírt tűzszüneti megállapodás nem egy végleges egyezség, az amerikai elnök 20 pontos béketervének része, számos lényeges kérdés még nem tisztázott, így a tárgyalások folytatódnak – mondta az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet szakértő, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Azt is kiemelte: a korábbi hasonló tűzszünetek után újraindultak a harcok.

Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet megállapodott a tűzszünet és a túszalku első szakaszáról Egyiptomban, Sarm es-Sejkben csütörtökre virradó éjjel. A Hamásszal kötött alku első szakasza a gázai háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célozza. A túszokat – köztük az elhunytakat is – hétfőn adják át Izraelnek, de az élő túszok már szombaton vagy vasárnap szabadulhatnak. Az aláírt megállapodás egyelőre nem tartalmazza a túszokért cserébe szabadon engedendő palesztin foglyok névsorát, mert ezekről a felek később egyeztetnek.

Izrael a tárgyalások során vétót emelt az október 7-i támadás tervezőinek és résztvevőinek szabadon engedése ellen.

„A tárgyalások tovább folytatódnak Gáza ügyében, de már az első szakasz kapcsán is vannak hiányzó részletek, például nem tudni pontosan, hogy kiket fog Izrael elengedni, illetve ezekben az órákban is folyamatosan zajlanak tárgyalások közvetítőkkel, ugyanis az izraeli túszok egy része nem is a Hamász fogságában van– mondta Csicsmann László az InfoRádióban. A Közel-Kelet-szakértő úgy fogalmazott, az első szakasz viszonylag megnyugtatóan halad előre, és csak az izraeli kormányon múlik, folytatódik-e a párbeszéd Donald Trump amerikai elnök 20 pontja alapján.

A kérdés igazából szerinte épp az, hogy a mostani fegyvernyugvás, túszcsere és kivonulás átmeneti elhatározás-e a felek részéről, hisz az előző két tűzszünetnél is az történt, hogy Izrael és a Hamász is átmenetinek tekintette, és egy adott ponton tovább folytatódott a háború.

„Most a Hamász szempontjából változik egy kicsit a helyzet, ha mind a 48 izraeli túszt átadja; garanciát szeretne kapni arra az Egyesült Államoktól is, hogy Izrael nem folytatja tovább a hadműveleteket, és hogy valóban nemcsak egy tűzszünetről, hanem a háború lezárásáról van szó, de ennek a részleteit egyelőre nem látjuk. Donald Trump, illetve Katar is azt jelezte, hogy az első tárgyalási szakasz részleteit közzéteszik” – mondta.

Csicsmann László leszögezte azt is: mindenképpen számít, milyen állapotban kerülnek haza a túszok és a halottak, mivel

az izraeli társadalmat és politikai vezetést meglehetősen provokálta az a „terrorszínház”, ahogyan a Hamász a nála lévő embereket kiadta Gázában.

Hasonlóra szerinte nem kerülhet sor annak érdekében, hogy egyáltalán folytatódhassanak a tárgyalások Egyiptomban.

Mint rámutatott, a térség egészének is érdeke volna a béke, akár Törökországot, akár az Öböl-államokat nézzük, a gázai események ugyanis akadályozták a kapcsolattartást Izraellel. Irán speciális helyzetben van, miután kiéleződtek a feszültségek a nukleáris programmal kapcsolatban az elmúlt két hét során, mert az ENSZ visszaállította a szankciókat, és Irán megszüntette az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, így ismételten napirenden van egy esetleges izraeli beavatkozás. Erről viszont Csicsmann László azt gondolja, a gázai egyezség nem probléma Iránnak sem, a folytatás annál inkább, mivel a kétállami megoldást Irán elutasítja.

Továbbra is kérdéses, hogy mi lesz Gáza lakosságával, mert a terv egyik pontja kifejezetten arról szól, hogy akár maradhatnak, de önként ideiglenesen távozhatnak is. A szakértő úgy véli, ahhoz, hogy elinduljon a rekonstrukció, és jelentős összegeket fektessenek a gázai övezet újjáépítésébe, még sok időnek el kell telnie. Emlékeztetett újra a korábbi tűzszünetekre, amelyek kútba estek, pedig a politikai stabilitás mindenképp előfeltétele a beruházások megindításának.

„Ehhez viszont azt is tudni kellene, hogy Izrael meddig vonul vissza pontosan; vagyis a komolyabb pontok most jönnek a tárgyalásokon. Izrael a 20 pont szerint majd fokozatosan vonul ki Gázából, és adja át az ellenőrzést a nemzetközi stabilizációs erőknek, erről viszont nem tudni, hogyan fegyverzi le a Hamászt vagy akár a lakosságot” – jelezte Csicsmann László, aki szerint csak ez a részfolyamat is több hónapot igénybe vehet akár.

Csicsmann László szerinte, noha messze még a teljes megoldás, mert a visszavonulást Izraelben sem lesz könnyű elfogadtatni, és a Hamász Izrael-ellenességre épülő ideológiája mellett sem lesz egyszerű letenni a fegyvert, de az esetleges béke lehetővé teheti, hogy az Egyesült Államok a Közel-Kelet helyett már az ukrajnai megoldásra fókuszáljon, mert eddig a gázai probléma megosztotta az amerikai diplomácia figyelmét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×