A közvélemény-kutatást a legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild megbízásából az Insa intézet végezte. Az eredmény két szempontból is figyelmet érdemel: egyrészt az ellenzéki párt másfél százalékkal megelőzi a konzervatív pártszövetséget, és erre még nem volt példa, másrészt Friedrich Merz, a május elején beiktatott kancellár a legnépszerűtlenebb politikusok közé süllyedt, miközben jelentősen nőtt az AfD társelnökének, egyben parlamenti frakcióvezetőjének, Alice Weidelnek a támogatottsága.

Az első elemzések szerint az eredmény jelzésértékű a CDU/CSU és az SPD alkotta koalíciónak, és mindenekelőtt arra utal, hogy a többség elégedetlen elsősorban a kormány gazdasági, illetve szociális politikájával, ami eddig csak ígéretekben merült ki. Ezt mutatja az is, hogy a CDU-elnök Friedrich Merz először nincs a legnagyobb támogatottsággal rendelkező tíz német politikus között, ahová épp most került be Alice Weidel.

Az Insa adatai szerint az AfD támogatottsága 26 százalékos, miközben a CDU/CSU 24,5 százalékon áll. Jelentősen lemaradva 14,5 százalékkal őrzi harmadik helyét a koalíciós partner szociáldemokrata SPD. A Bundestagba változatlanul a Zöldek és az elsősorban a keleti tartományokban népszerű Baloldal Pártja (Die Linke) jutna be,

• AfD: 26 százalék (+0,5)
• CDU/CSU: 24,5 százalék (–1)
• SPD: 14,5 százalék (0)
• Linke: 11,5 százalék (+0,5)
• Zöldek: 11 százalék (–0,5)
• BSW: 4 százalék (0)
• FDP: 3,5 százalék (+0,5)
• Egyéb: 5 százalék (0)

A politikusok népszerűségi listáján a kancellár a mért húsz politikus közül a 18. helyre esett vissza, noha eddig a CDU-elnök szilárdan tartotta magát legalább a legjobb tíz között. Még egy hellyel mögötte áll Tino Chrupalla, az AfD társelnöke, viszont ott van az első tízbe Alice Weidel. A szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter első helye továbbra is megingathatatlan.

A húsz legnépszerűbb német politikus

1. Boris Pistorius (SPD) 51,7
2. Hendrik Wüst (CDU) 43,4
3. Markus Söder (CSU) 42,6
4. Bärbel Bas (SPD) 39,3
5. Thorsten Frei (CDU) 38,9
6. Julia Klöckner (CDU) 38,7
7. Lars Klingbeil (SPD) 38,2
8. Christian Dürr (FDP) 37,8
9. Alexander Dobrindt (CSU) 37,7
10. Alice Weidel (AfD) 37,6
11. Carsten Linnemann (CDU) 37,6
12. Franziska Brantner (Zöldek) 36,5
13. Sahra Wagenknecht (BSW) 36,5
14. Katherina Reiche (CDU) 36,2
15. Katharina Dröge (Zöldek) 36,2
16. Ines Schwerdtner (Linke) 35,9
17. Heidi Reichinnek (Linke) 35,7
18. Friedrich Merz (CDU) 35,5
19. Tino Chrupalla (AfD) 34,6
20. Jens Spahn (CDU) 31,0

Vita az AfD vezetői között

Mindezzel egy időben tudósítottak a német portálok arról, hogy az AfD két vezetőbe, Weidel és Chrupalla között éles vita támadt az európai NATO-légtér megsértéseként számon tartott orosz akciókról. Kettejük között – legalábbis a nyilvánosság előtt – mindeddig teljes volt az egység, így egyebek között az ukrajnai orosz háborúról, illetve az Ukrajnának nyújtott német támogatás elítéléséről.

A Handelsblatt tudósítása szerint Alice Weidel bírálta az elmúlt napokban történt orosz dróntámadásokat, és közvetve Vlagyimir Putyint sem kímélte. Egyetértett azzal feltételezéssel, hogy az incidensek valójában a NATO légvédelmének tesztelését célozták. „Ha a légtér megsértése megerősítést nyer, akkor Putyint csak figyelmeztetni tudom, hogy Donald Trump amerikai elnök türelmét nem szabad próbára tenni” – idézte az újság az AfD első számú vezetőjét.

Weidel szerint nem szabad megengedni, hogy Putyin elveszítse arcát béketörekvéseiben. Az orosz elnöknek „deeszkaláló módon” kell viselkednie, és el kell kerülnie, hogy kihívást intézzen a légelhárító rendszerek ellen – jelentette ki. Szerinte az elnöknek „valamilyen irányba el kell mozdulnia, ebből eddig sajnos túl keveset láttunk” – tette hozzá.

A beszámolók szerint Chrupalla mindezzel nem értett egyet, és Oroszország, illetve Putyin bírálatával kapcsolatban általánosságban "sok propagandáról" beszélt.