Infostart.hu
eur:
387.87
usd:
329.34
bux:
110876.75
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Horváth Sebestyén: Donald Trump számos együttműködési területet akar megnyitni az oroszokkal

A Trump–Putyin tárgyalássorozat lehetséges témáit, a két ország vezetője között megköthető dealeket vette számba az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén.

Az orosz–ukrán háború mellett biztos, hogy szóba kerültek gazdasági kérdések, illetve például a jövő februárban lejáró és a nukleáris fegyverek számának korlátozásáról szóló egyezmény megújítása. Emellett a számos egyéb, az elmúlt 3-4 évben kitört fegyveres konfliktusok is szóba kerültek, itt gondolni lehet a közel-keleti konfliktusokra, az egyéb afrikai konfliktusokra, a Balkán helyzetére, a dél-kaukázusi geopolitikai konfliktusra – sorolta az InfoRádióban Horváth Sebestyén azokat a geopolitikai és gazdasági kérdéseket, amelyekről a két ország vezetőjének tárgyalnia kellett. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője megjegyezte: legutóbb négy évvel ezelőtt, 2021-ben volt amerikai–orosz csúcstalálkozó, akkor még Joe Biden és Vlagyimir Putyin tárgyalt.

Nagy kérdés persze, hogy Donald Trump milyen közös érdekeket találhat, milyen „dealeket” ajánlhat az orosz vezetőnek. Az biztos a szakértő szerint, hogy az amerikai elnök elsődlegesen gazdasági ösztönzőkkel akarja rávenni Putyint arra, hogy leállítsa Ukrajna támadását. Tavaly ugyanis Donald Trump megválasztásával egyfajta pragmatikus fordulat következett be az Egyesült Államok külpolitikájában, és míg a demokrata kormányzat szankciókkal, elrettentéssel, Ukrajna jelentős támogatásával akarta megnyerni vagy lezárni ezt a konfliktust, Trump inkább egyfajta üzletet akar kötni az oroszokkal, ennek keretében pedig számos gazdasági, együttműködési területet akar nyitni Oroszországgal.

Ilyen területként említette Horváth Sebestyén például az északi-sarki természeti erőforrások közös kibányászását, vagy például hogy Trump felajánlotta az oroszoknak, hogy az alaszkai erőforrásokhoz is hozzáférhetnének az orosz vállalatok. Azt is engedélyeznék, hogy az oroszok kibányásszák az általuk kontrollált ukrán területeken a természeti erőforrásokat, ami szerinte inkább egyfajta politikai gesztus, mint tényleges gyakorlati engedmény. Mindemellett Trump arról is beszélt, hogy részlegesen feloldanák az Oroszország elleni szankciókat bizonyos területeken – például a pénzügyi területen és ismét engedélyeznék, hogy a Swift nemzetközi elszámolási rendszert használják az orosz vállalatok, bankok. Mindemellett például a repülőgép-alkatrészek, vagy a bányászati szenzorok és egyéb kitermelési eszközök területén is enyhítenék a szankciókat.

Mindezen ajánlatokra azonban, úgy tűnik, Vlagyimir Putyin „rezzenéstelen arccal fütyül” és nem nagyon tesz ellengesztust sem. Az elemző úgy látja, Putyinnak ez a rideg, hideg stílusa a tárgyalási stratégiájának a része. Múlt héten egy elnöki rendelet keretében annyi engedményt tett egy amerikai vállalat számára, hogy ismét részt vehet az egyik legnagyobb orosz kőolaj- és földgázkitermelési, az úgynevezett Szahalin energiaprojektben.

Horváth Sebestyén a szankciókkal kapcsolatban kijelentette: ezek eredménytelenségét számos öszegzés kimutatta, van azonban néhány terület, ahol ténylegesen problémákat tudnak okozni az orosz gazdaságban. Ilyen például a repülőgépipar, ahol a harckocsikkal szemben az oroszok arra kényszerültek, hogy a saját repülőgépeiket, saját eszközeiket kannibalizálják az alkatrészek beszerzése érdekében. Továbbá a bányászat is ilyen: számos olyan szenzor, vagy a kitermelést segítő elektronikus berendezés van, ahol az oroszoknak jelentős a technológiai importfüggősége, ezért ebben a szektorban is tudott problémákat okozni az elmúlt három és fél évben bevezetett rengeteg, több mint húszezer szankció.

Amennyiben sikerül Donald Trumpnak összehozni egy megegyezést Vlagyimir Putyinnal és egy békét Ukrajnában, akkor annak tartóssága is nagy kérdés lesz. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint ez inkább geopolitikai, mint gazdasági kérdés, de megnézve az 1994-es budapesti memorandum biztosítékait, abban három ország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok garantálta Ukrajna függetlenségét. „Látszik, hogy ez nem volt sikeres, ahogy az elmúlt bő 10 évnek a tapasztalatai is mutatják” – emelte ki. És az oroszok kérhetik például az ukrán NATO-csatlakozás vagy uniós csatlakozás teljes kizárását, de más geopolitikai és katonai biztosítékok is szóba jöhetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Letöri a bírák hatalmát Meloni törvénye, a számvevőszék tombol

Letöri a bírák hatalmát Meloni törvénye, a számvevőszék tombol

Az olasz parlament még szombaton olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza a számvevőszék hatáskörét és a közbeszerzések feletti ellenőrzését. A jogszabály egy nagyobb igazságügyi reform előfutára, amelyet a Giorgia Meloni vezette kormánykoalíció két éve terjesztett elő, és amelynek végső célja az ügyészek és a bírák karrierútjának szétválasztása. Ellenzéki politikusok és maguk a bírák attól tartanak, hogy a döntés nyomán nőni fog a pazarló állami költekezés és a visszaélések kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×