Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.61
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

Horváth Sebestyén: Donald Trump számos együttműködési területet akar megnyitni az oroszokkal

A Trump–Putyin tárgyalássorozat lehetséges témáit, a két ország vezetője között megköthető dealeket vette számba az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, Horváth Sebestyén.

Az orosz–ukrán háború mellett biztos, hogy szóba kerültek gazdasági kérdések, illetve például a jövő februárban lejáró és a nukleáris fegyverek számának korlátozásáról szóló egyezmény megújítása. Emellett a számos egyéb, az elmúlt 3-4 évben kitört fegyveres konfliktusok is szóba kerültek, itt gondolni lehet a közel-keleti konfliktusokra, az egyéb afrikai konfliktusokra, a Balkán helyzetére, a dél-kaukázusi geopolitikai konfliktusra – sorolta az InfoRádióban Horváth Sebestyén azokat a geopolitikai és gazdasági kérdéseket, amelyekről a két ország vezetőjének tárgyalnia kellett. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője megjegyezte: legutóbb négy évvel ezelőtt, 2021-ben volt amerikai–orosz csúcstalálkozó, akkor még Joe Biden és Vlagyimir Putyin tárgyalt.

Nagy kérdés persze, hogy Donald Trump milyen közös érdekeket találhat, milyen „dealeket” ajánlhat az orosz vezetőnek. Az biztos a szakértő szerint, hogy az amerikai elnök elsődlegesen gazdasági ösztönzőkkel akarja rávenni Putyint arra, hogy leállítsa Ukrajna támadását. Tavaly ugyanis Donald Trump megválasztásával egyfajta pragmatikus fordulat következett be az Egyesült Államok külpolitikájában, és míg a demokrata kormányzat szankciókkal, elrettentéssel, Ukrajna jelentős támogatásával akarta megnyerni vagy lezárni ezt a konfliktust, Trump inkább egyfajta üzletet akar kötni az oroszokkal, ennek keretében pedig számos gazdasági, együttműködési területet akar nyitni Oroszországgal.

Ilyen területként említette Horváth Sebestyén például az északi-sarki természeti erőforrások közös kibányászását, vagy például hogy Trump felajánlotta az oroszoknak, hogy az alaszkai erőforrásokhoz is hozzáférhetnének az orosz vállalatok. Azt is engedélyeznék, hogy az oroszok kibányásszák az általuk kontrollált ukrán területeken a természeti erőforrásokat, ami szerinte inkább egyfajta politikai gesztus, mint tényleges gyakorlati engedmény. Mindemellett Trump arról is beszélt, hogy részlegesen feloldanák az Oroszország elleni szankciókat bizonyos területeken – például a pénzügyi területen és ismét engedélyeznék, hogy a Swift nemzetközi elszámolási rendszert használják az orosz vállalatok, bankok. Mindemellett például a repülőgép-alkatrészek, vagy a bányászati szenzorok és egyéb kitermelési eszközök területén is enyhítenék a szankciókat.

Mindezen ajánlatokra azonban, úgy tűnik, Vlagyimir Putyin „rezzenéstelen arccal fütyül” és nem nagyon tesz ellengesztust sem. Az elemző úgy látja, Putyinnak ez a rideg, hideg stílusa a tárgyalási stratégiájának a része. Múlt héten egy elnöki rendelet keretében annyi engedményt tett egy amerikai vállalat számára, hogy ismét részt vehet az egyik legnagyobb orosz kőolaj- és földgázkitermelési, az úgynevezett Szahalin energiaprojektben.

Horváth Sebestyén a szankciókkal kapcsolatban kijelentette: ezek eredménytelenségét számos öszegzés kimutatta, van azonban néhány terület, ahol ténylegesen problémákat tudnak okozni az orosz gazdaságban. Ilyen például a repülőgépipar, ahol a harckocsikkal szemben az oroszok arra kényszerültek, hogy a saját repülőgépeiket, saját eszközeiket kannibalizálják az alkatrészek beszerzése érdekében. Továbbá a bányászat is ilyen: számos olyan szenzor, vagy a kitermelést segítő elektronikus berendezés van, ahol az oroszoknak jelentős a technológiai importfüggősége, ezért ebben a szektorban is tudott problémákat okozni az elmúlt három és fél évben bevezetett rengeteg, több mint húszezer szankció.

Amennyiben sikerül Donald Trumpnak összehozni egy megegyezést Vlagyimir Putyinnal és egy békét Ukrajnában, akkor annak tartóssága is nagy kérdés lesz. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint ez inkább geopolitikai, mint gazdasági kérdés, de megnézve az 1994-es budapesti memorandum biztosítékait, abban három ország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok garantálta Ukrajna függetlenségét. „Látszik, hogy ez nem volt sikeres, ahogy az elmúlt bő 10 évnek a tapasztalatai is mutatják” – emelte ki. És az oroszok kérhetik például az ukrán NATO-csatlakozás vagy uniós csatlakozás teljes kizárását, de más geopolitikai és katonai biztosítékok is szóba jöhetnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×