Infostart.hu
eur:
368.48
usd:
318.29
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Ház James Brady sajtószobájában 2025. augusztus 11-én. Trump bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda egységei a következő hetekben Washingtonba érkeznek, hogy megerősítsék a főváros közbiztonságát.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Will Oliver

Donald Trump tisztázott pár kulcskérdést Ukrajna jövőjéről

Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat - az amerikai elnök erről kedden beszélt a Fehér Házban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.

Az elnök a Fox News hírtelevízió reggeli műsorának adott, csaknem félórás interjújában megerősítette, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozó előkészítésén dolgoznak. Elmondta, hogy ha a közvetlen orosz-ukrán csúcstalálkozó a tervek szerint alakul, akkor egy következő találkozó már háromoldalú lesz az ő részvételével, és azon az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás véglegesítése lehet napirenden.

Az ukrajnai béke megteremtésének nehézségeivel kapcsolatban elismerte, hogy szemben azzal, amit előtte gondolt, ezt a konfliktust lesz a legnehezebb megoldani.

Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal kapcsolatban azt mondta: amerikai katonák ukrajnai jelenléte nem jön szóba, de az Egyesült Államok eszközökkel, elsősorban légi eszközökkel segítene az európaiaknak.

"Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de az európai országok készen állnak biztonsági garanciák megadására, néhányuk pedig, mint az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, arra is készek, hogy katonákat küldjenek" - mondta.

Az elnök kifejtette, hogy a békefenntartásra vonatkozó orosz beleegyezés megszerezhető, de érthetőnek mondta azt az orosz igényt, hogy a NATO mint ellenfél ne legyen ott közvetlenül Oroszország határánál. "Mindig úgy gondoltam, hogy Ukrajna egyfajta pufferzóna Oroszország és Európa több része között" - fogalmazott Trump, és megjegyezte, hogy szerinte Putyin szándékait illetően "néhány héten belül" világos lesz a kép. Elismerte: elképzelhető, hogy az orosz elnök egyáltalán nem akar megállapodni, azzal viszont szerinte "nagyon nehéz helyzetbe" sodorja magát. Hozzátette, hogy Zelenszkij részéről is szükség lesz rugalmasságra.

Donald Trump szerint a háborút gyorsan le kell zárni, mert "hetente 5-7 ezer ember" veszti életét a harcokban. A hétfői fehér házi amerikai-ukrán-európai csúcstalálkozón történtek részleteit feltárva elmondta: "az egyik európai vezető azt javasolta, hogy egy vagy két hónap múlva ismét találkozzanak, csakhogy ezalatt újabb 40 ezer ember meghal".

A Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről pedig azt mondta: az moszkvai idő szerint éjjel egy órakor történt, az ukrán államfővel és európai vezetőkkel tartott megbeszélései vége felé. "Nem a jelenlétükben hívtam fel őt, mert azt gondoltam, az tiszteletlenség volna Putyin elnökkel szemben, hiszen nincsenek a legszívélyesebb kapcsolatban".

Az amerikai elnök még hétfőn a közösségi oldalán megjelent egyik bejegyzésében azt írta, hogy az ukrajnai békét célzó, közvetítő tárgyalásokat amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff elnöki különmegbízott vezeti.

Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×